Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956

1956.02.08. tanácsülés

- 6 A politikai gazdaságtanban Bs^noe kevés iogalömmé£határosáét kapnak a hallgatók, amit a tajot tárgytuü oktatásánál érzéienyen ész­lelek, bn ugyanié a politikai gazdaságtantól várom, hogy a halIgátók- tick megmagyarázna a fogelmaKat, pl. mi az üzem, vállalat, gazdál­kodás. J£aekke 1 a fogalma*, kel kellene a politikai gazdaságtanban el­méletileg foglalkozni. Ami a politikai gazdaságtannak a szakmáihoz való köze le behozá­sát illeti, nagy segítséget jelentene Papanek £ r dŐ ga z dac ágtan ci- •asn legutóbb megjelent munkába. őbben nagyon aon olyan dolog vz, a- msly kibővitnetné a politikai gazdaa-gtan anyagát. áejj^düs Jánost án már 5. éve foglalkozom az idegen, nyelvek oktasáfc'7virrrt *a főiskolán és látom folyamatosén azt a változást, ami e hallgatv.k ^oncolkodésmódjáben megmutatkozik ilyen tekintetben. Hagy ez a váleoz&.e óe nagy volt a hatás, ami elsősorban a marxizmus oktatásából feléjük sugárzott. magatartásukban, megnyilatkozásaik­ban látszik ez a változás, összehasonlítva az 1951. evvel, gyökere­sen ínegv ltozott véleményük és vizsonyuk a Szovjetunióval, -S ez e~- gyik dolog, k másik ez orosz'nyelv tanulásável kapcsolatban tapasz­talom, hogy elmúlt az az ellenszenv, ami évekkel ezelőtt a nyeÍvvel szemben tapasztalható volt. Sem azt mondom, hogy most atár szeretik az orosz nyelvet, de ma górt iá, hogy szükségük van ró, anélkül szak­mai vonalon sem boldogulhatnak, hzekben a Jelekben látom a marxizmus- le ninizmus tanszék munkájának eredményeit. Káré László: A diákotthon vonatkozásában ötüzehasonlításra még nincs alkalmam, mert nem vagyok ol,>an régen itt, hogy ezt meg­tehetném. Csupán javaslatot szeretnék é lőtér jé sSténl a tanszékek felé, ilár az oki ét ő, kárt ár sak. látogatása alkalmával szóvá tettem, hogy helyes lenne, ha méltatnák az oktatók azo>-ct az re dmánye *e í, amik t zocializmusunk építése során a hall, ,ák javát, lapasztelatbol tudom ugyanié, hogy a hallgatŐzég nem méltányolja helyzetét, pedig ezzel 'egyidejűleg rá lehetne mutatni ónokra a kö­telességekre, amik’rójuk hárulnak. ' ■' ..., X- 5 »Y ty-n.-.- .4 r • • • - -t OA •£-*. » ­A diákotthon ifjúsága elzárkózik az újságolvasóé elől, ami pedig a világgal való kapcsolatit jeienetsué. na Itlve-^dik ez a kérdés rögtön készek a kifogással, hogy" azért nem clvaenak újságot, mert a marxista tanszék foglalkozik a hapi politikai kérdésekkel, elég nekik oa, mit ött h Illatnak. Éz & lie & a felfogás ellen a Dliz se v. it eégével íe Ivei tűk e harcot. Azt* kért k ai oktatóktól, hogy tanszéki vonalon vi teáit ai Genes 1 Lá.zló: Csatlakozni kívánok Stasnej professzor javas­latihoz, t iTt Gunca e Ívtárs' ;oegj egy zésével kepe rolót, bah tett. A marxista tanszék közeledjéx elsősorban & szakmai tanEzéxekhez,íaert so^at tanulhatnak bt idősebt professzorodtól. Gyalien talal^oaha- tunk a hallgatók közölt azzal a meghatározással, uo£ya tanszékeket .két csoportra osztják: ezekjei tanszékekre óe a különálló három nem szakmai tanszékre, óraik a hallgatói és n; ilvnaitják is a vé­leményüket, hogy ez a h*rom tanszék más, mint a többi, Egészen má­sok-ott a módszere x, mázok a köve te iménye x. őzt a megkülönböztetést ki Kell nevelnünk e haligetÓinkbc 1 • A tanszékek .jelentőségét tudato­sítani kell a hallgatók között, őzért is helyes, ha a szaktanszé­kekkel azonos módszerek szerint oktatnak,'-^zért kell megismerniük a szaktanszékek által alkalmazott módszereket, kém helyes e három tanszék negativ oldalát kiöonboriteni, hanem a nevelés egységét. A fiatalok hamarosan megtai< lják a rést az egyes tanszékek között. Stasney Albert: fagyon fontóshak t&rtom éppen^a tanszékek e gy 8 ég é ne \ k is 1 s k it ás a érdedében, ho.y első követelményként az ok­tatói- ismerjék egymást, kicsoda disszonanciát kelt © he Ugat óban,

Next

/
Thumbnails
Contents