Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.02.08. tanácsülés
- 5 telére, átért nagyon mag voltak terhelve előadásokkal, A tanszéken fiatal oktatóit varrnak, axiknex minden előzetes gy ökör lat szerzés nélkül kellett bekapcsolódniuk az oktatásba ée igy módszertani.tapasztalatok nélkül, nem tudták módszereiket fejleszteni, A szaktanszékekkel sem tartottak szoros kapcsolatot, hogy az idős professzoroktól tanulhattak volna, ez aztán megnehezítette munkájukat. Lux Anaráe: fisztelt fanács! A referátum 8. oldalon említi meg Gunde e“Iv'társ7 hogy a marxiamue-leninizmus tané sók. .Kapcsolatot teremtett az erdőhasznélattöni és as üze meze rve zés tani tanszékkel. Szeretném feltenni a kérdést, hogy van-e róla tudomása, nogy most van kialakulóban a fizikai és a geofizixai tanszékkel a Kapcsolata. Tánezékveaetőax most érkezett meg Xinából és gondoltuk a2 őt tapasztalatait egybegyűjtve presentrínánk a marxizmus-leninizmus tanszéknek, Hüller Kálmán: kérjük Stasney professzor elvtársat, hogy a módszerí&ni bIzöViság tapasztalatait ismertesse, Stasne;, Albert ismerteti a módszertani Bizottság tapasztalatait. melléklet./ Holler Kálmán:.Megköszönöm stasaey professzor elvtárs igen érdekes és mindén oktató számára értékes referátumát, Ebből is lát- jukia módszertan és az oktatás- nevelés ügye a legjobb kezekben van. A referátum olyan sok kérdést vet fel, amelyeknek tüzetes megtárgyalása kariüléeünk lehetőségeit túlhaladja. Majd egy oktatási ankét lesz hivatva, hogy mélyen vitassa meg a módszertani kérdéseket. Most a kitűzött tárgysorozati pontunkra vonatkozóan mondanivalónkét rövidre fogva a lényeges kérdéseket felvetjük. Tisztában vagyok a tanszék oktatási módszerével. Arra volnék még kiváncsi, hogy a tanszék közvetlen hatáskörén kívüli területeken, ahol a'marxista tanszék öntetei nincsenek jelen, ahol a tanultak gyakorlati alkalmazása volna fontos, pl. diákotthonban, katonai tanszéken, idégennyelvi lektorátuson mennyiben tudják alkalmazni a tanultakat, mennyiben tudnak meg- felelni a köve te lményeknek, menfíyire válik vérükké a tánszéken tanult, elmélet. Amikor a vitát megnyitom kérem a Professzor elvtérsaKat, szóljanak hozzá, mutassanak rá, milyen követelmények várnak a marxista tanszékre, milyen tanácsokkal látják sl őket, amelyek munkájuk kiegészítését előmozdítják. * ' * •’ «•' • •• . , . . . .. r Iá''. Sörös Bélánét az.a kérdésem volna a Módszertani Bizottság e1nökéhezV hogy ellenőrzésük során tapasztalták-e, hogy a marxista tanszék oktatói dogmatikusan oktatnának? * Stasne y Alberti Az elmondott tapasztalatokból kitűnik, hogy ilyan észrevételünk nem volt, azért ie nem tettem róla említést♦ Fsrkaa Vilmost Tisztelt irteaezletl Legyen szabad, a dogmatizmue kérdéséhez hozzászólni, a közelmúltban olvastam az erdőgazdasági szemlében Graesenkó egyik cikkét, amelyben a közgazdaságiudomány előtt álló feladatoki ól beszél, a clkK bevezető részében megállapít ja a szerző, hugy a tanKönyv<ént szereplő politikai gazdaságtan könyv, amely nekünK ie rendelkezésünkre áll, tudományos népszerű segédkönyv, amely azonban nem alkalmas arra, hogy a közgazdasági tudományokxal mélyebben foglalkozni kívánóknak megfelelő alapot, nyújtson és a közgazdasági kérdésekkel deklarativ formában foglalkozik. Sajtit véleményem az, hogy a deklarativ forma ez a dogmát izmus,ami me gnyilvánul a politikai gazdaságtan oktatásánál. Helyes, ha elméletünknél a társadalomból indulunk Ki, mert a társadalomnak az egyénnél szemben elsőbbsége Van. a politikai gazdaságtan tehát a társadalomtudomány tanulmányozásóval is párhuzamosan halad.
