Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956

1956.02.08. tanácsülés

- 3 anyag lényegének alapúé ismerete alapján adhattak választ a hallgatok, hhhez szükséges a kijelölt irodalom tanulmányoztiea,

A feleleteknél a hallgatók gyakran letértek a kijelölt útról, de a jé íelkéezülfségü, az any&got átfogóan ismerő oktatok, kis gyakorlatuk ellenére is, zökkenőméntősen visszavezettek okét a kérdések gondolatköréhe, helyesbítették & téves egyéni felfogásodat. így a szeminárium lefussa utón tisztázatlan kérdés nem maradt, .

A seeminóriuia lefolyásában érvényesült a vezető egyéniségének hatása, A gyorsabb felfogás, elhatározás, Ítélőképesség es gördülékenyebb előadásmód élénké bb ütemet ereámenye.zett, „.egalle- pitható, hogy a hallgatók általában aktivan vettek reszt a szemináriumban, tájékozottságot és érdeklődést mutattak,

*

b/ II, évi. SeeminárlamtpsetCt lap. István,

A szemináriumon a fasizmus kérdéseivel foglalkoztak Dimitrov eIrtára könyve alapján. Pspp slvtáya az anyagból össze foglaló kérdéseket tett fel a csoportnak, ámtlyen kb. 10 percig gondolkodhattak és jegyzeteket kásáithettek, b r segédeszköz használata nem volt megengedett, sokán használták a pad alatt az irodalmat,

10 perc elteltével önkéntes jelentkezés alapján i/índult meg a vita, de ez áltáléban nem valósult meg» miért is, különösen a második órán, lapp elvtárs szólított a fel az egyes hallgatókat. A eso- protnak Kb. a fele jutott szóhoz, néhónyan többször ie. helyesebb lett volna a kis csoport minden tagját, rövid ideig feleltetni, lapp elvtárs esek a hallgató felelete után szolt a kérdéseühez,

Kéhe több hallgató feleletét hallgatta meg é& bgyüfctesen adott választ a felvetett kérdésekre, 2ai: n élénkebbé tehetné a szemináriumvezető a vitát, ha közbevető kérdésekkel irányítaná, mintegy beszélgetve a hallgatókat. Ezzel ugyan a szemináriumnak talán túlzottan fegyelmezett légköre megszűnne, de az ügy érdekében ez hasznos is lenne.

v • » . , ' •. .

Annak ellenére, hogy az alkalmazott módszer önmagában helyes volt, maga a leuonyolitá^ rendkívül vontatottan elkerült. Unnék valószínű, de el nem fogadható oka ez volt, hogy a hallgatók a közel 10 napos szünetről a hét elején érkeztek viasza és Így a folyamatos tanulásból kiestek. Kyilvén vagy egyáltalán nem, vagy csak felületesen tanulmányozták az irodalmat. A vitához önként jelentkező alig akadt, a felszólított hallgatók ie gyenge, mellébeszélő válaszokat adtak, a tanulócsoport tagjai & faeifczta idők végnapjaiban mintegy 10 évesek voltak, i^y nem sok személyes élményük lehet. De, mert az akkori idők emlékeivel nap mint nap találkozhatnak, joggal várható lett volna, hocy ebben a témakörben élénkébb vita ©lakul ki.

A szeminárium lefolyására a hallgatók ie Inéi. züle i le ne ágé nyomta ró a bélyegét.

c/ ill. évf. Varmuzsa leienc és Eagy János.

Varmuzea elvtárs a jelenlévőket jelenléti iv körözésével vélte megállapítani. Az iv köiözéee alatt adta meg a témát és a konzultációs kérdése köt, A ^-b. 10 percnyi fe rkéazüléái idő alatt a hallgatók jegyzeteikbe merülve igyekeztek feleletüket összeállítani. A szeminárium vezető megkérdezte a halltatókst, nincsenek-e meg nem értett kérdéseik. Egy jelentkező hallgatónak javasolta, hogy kételyeit a kérdéses probléma tárgyalásakor adja elő. így ez a hallgató a kérdés sorra kerüléséig annak tanulásával foglalkozott, e mit se hallott a szőnyegen lévő kérdésekből.