Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956

1956.02.08. tanácsülés

— 4 * Az első konzultációs kérdés tárgyalása nagyon vontatott

volt. A felszólított hallgató csak nagyon hézagosán, hosszú szünetekkel adta elő mondanivalóját. A csoportnak csak néhány tagja figyelt oda, a többi jegyzeteit bújta. A vontatott, nehézkes targyaláemenet jellemezte mindvégig a szemináriumot. Helyes volna, ha a szemináriumvezető segítő kérdésekzel élénkítené a tárgyalást, és eredményesebben irányitaná a vitát, s pontosan lebonyolítaná a kitűzött téma t-rgyalósát. Szükséges, hogy a vezető készítsen magának időbeosztást is a kérdések tárgyalására. így mélyrehatóan is megbeszélhetnének minden vitás kérdést.

Kern helyes megoldás a jelenléti ivvel történő ellenőrzés. Erre a célra a tanulmányi osztály által kiadott csoportnaplót *611 használni. Tekintettel a kis. létsifámra, ezt maga a vezető is elvégezheti, s így legalább névszerint megismeri hallgatóit. Elvégezteti ezt a csoportvezető is, akinek ez e- gyébként u^yis feladata. A hallgatók gyors névszerinti megismerését elősegíti az, ha ülésrendet készít magának és abból szólítja fel a hallgatókat, így nem fordulhat elő az, - mint ezen az órán is - hogy tévesen szólít másodszor olyan hallgatót, akit előzőleg a jelenléti iv alapján hivott fel.

Az ülésrend kiválóan alkalmas arra, hogy benne a szeminárium vezetője feljegyzéseket készítsen magának az egyes hallgatók aktivitásáról, megnyilatkozásaiknak értékéről. Ezek a feljegyzések a félév végén adandó gyakorlati jegy megbízható alapjául szolgálhatnak.

Hagy János által a 121, évfolyamon vezetett szemináriumot megfontolt ütem és komolyság jellemezte. A hallgatóság, a téma nehézsége ellenére ie, kielégítő tájékozottsáf

ot mutatott. Volt olyan ie, a ki a kérdésekre különösen nagy rte lemmel, találóan, kerek előadásban válaszolt,

A Jüő ds zertanl-Hevelési Bizottság az okt at ó-ne ve lő munka továbbl~ITy lésTt'őse éroéTcéTően a sanszoknak á következőket' javasolja: ~ ~ ■ *

I. Bl6a6áS0-.y.

' a/ Az előad'; sok nagy lehetőségeket nyújtanak az előadók számára, hogy az eszméket, gondolatokat, elvedet hallgatóságukba átültessek. Ehhez azonban az szükséges’, hogy az előadás lelkes, magévelragadó, a figyelmet ébresztő és lekötő legyen, bokát jelent az előadó hanghordozóéa, világos ée érthető fogalom- alkotása. Be a jegyezhetőség legyen az előadás legfontosabb célja, amelynek érdekében lemondunk az élőszó meggyőző erejéről és ezzel egyhangúvá, színtelenné tesszük előedásunkat.

b/ Adjon a Tanszék ezillabuezt* a hallgatók kezébe. Ebben részletesen megadhatók az egyes témaköröket érintő fontos kérdések, amelyeknek felhasználáséva1 a hallgatók eIkészithetnék, az előadás és a megadott irodalom tanulmány ozása alapján saját jegyzeteiket. Az ilyen ezillsbuszta jó példa a Lenin Intézésnek a levelező hallgatók számára’ kiadott útmutatója.

c/ a Világos és felhasználható rövid feljegyzések készit- hetésát előaegitsné, ha az előadók az óra elején, vagy közben rövid vázlatot Írnának fel a táblára ée Söbz táblázatokat mutatnának be, így a hallgatók íelszabadulnának a terhes és figyelőiét elvonó szolgai jég,zé munkája alól, n gyobb figyelemmel követhetnék az előadást, ami a gondolatok, fogalmak helyes és azonnali megértésére vezetne.

d/ A figyelem fenntartása^ élénkítése érdekében hasznos volna a hallgatók bevonása az előadás menetébe akkor, amikor