Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956

1956.02.08. tanácsülés

- 4 Mennyivel inkább illendő az, hogyha myga az oktató" és nem utolsó sorban a tanezékvezeto tartja oly&n fontosnak az ideológiai továbbképzést, hogy a kiszéllást és az egyéb tanszéki ;,eandőkűt úgy -osztás be, hogy^ ózok * I . linim lieabbau akadályozzák az ideológiai továbbképzése, hogy 31világ minőén t.-.ncsókVfczető vall- ua ugyan a lenti elvet, ec meggyőződésünk, eeaz a gyakorlatban háttérbe szorul a segédoktatókkal való ilyen irányú foglalkozás*

£z o*J3# szükségesnek tartja azt la, ncgy áfc igazgató a tanszék- ve zetőkön keresetül szerezzen érvény annak, a fennálló ée addig kevíebbó megválóéit ott rendelje a Jenek, hogy az oktatók hetenként »kapjanak egy fél napot ideológiai önképzés céljára*

»

az o.Ü. utasította a ^ohíere noiaveze1ő^e1, ho._y a aegédtanoae- móljáéttol követelj ék meg a jegyzetelést, a passzívabb résztvevő Két pedig kérjék fel referátumok tartására.

Szükséges^azonban hangsúlyos ni, hogy ezek a fok-mára vonatkozó javaslatok éc intózkedések nem je lentik a megoldást , azt csak e- lősegitik.

Maga az e tény, hogy ez ideológiái oktati-s megjavítása Je elmélyítése ér oe vében ilyen intézkedése Két is kell tenni, arra vall, hogy oktatóinkn: 1'még nem általános az# a meggyőződés, hogy & diale «etikus materializmust ohmosai» azért ne 11 ismerni, mert erre a pórt súlyt helyez, hanem azért, amiért erre súlyt helyez, fjem érzi még mindenki - legalább is & jelek erre engednek «tövetkeltetni - hogy a ‘ dlal-e ktikue materializmust ns«, önmagáért, nem a kon. • .dóért, a Pártért kell . .elsősorban, hanem

ha úgy tettzik a fövény tanért, a £é»ió.ért, -a'Sala* tanért s az oktatón k Önmagáért, illetve a társadalomért. Jiunek okát nagyon sok esetben persze nem ellenséges szánó ókban kell látnunk, hanem pusztán csak óbban, hogy & dialektikus materializmust sokan ▼agjrOEia ie* iik, vagy felületesen ismerik, lentieket a saját

példámon szeretném «1 ^világítani.

• : •' • ,• > ■ ' ' ' 1 *;• ■ * “

,.n nőm a konferenciák keretében, nem parancsszóra, e nem az.

u.n. filoz Irt kezdtem foglalkozni a dialektikus materializmussal. Fiatalon, 0 Ify »cv s it tat ret tel be le kér ültem az oktatóéi gyakorlót kellős közepébe, s rohamléptékké 1, komolyan kellett :us g ismer ke dnaa a biológia törvényeivel, s mind közeid bb kellett hozzájuk jutni, A biológiai törvények *Imélyültebb megismerése szinte lehetetlen volt © dialektika felismerése és alkalmazása hóikul, az élőlényeket helyesen ismerni a benntu lévő vá ltozékonyság és Öröklékenység, mint a két ellent tes sajátsáénak az egjsóge nélkül. Le ostet len továbbá tz élőlények fejlődésit a dialektikus fejlődés nélkül felfogni, tehetetlen az élőt úgy a benne lévő ellentétek, mint az élő és környezete Között fennálló ellentétek egysége nélkül felfogni, hiszen ezek az ellentétek az okfcai az élőlények változékony ságának, £ ennek köve t ke ztébea a fejlődésnek. Az önmozgás ilyen ismerete nőikül csak az életerő ős egyéb misztikus erőkkel lehet s jelenségeket a tudományhoz nem méltó módszerekkel megmagyarázni. Ava.y az ivaros szaporodás -és az idegen meg- porzás közismert biológiai jelentőségét, vagy az ellentetekben gazdag u.n, hibrid szervezetei» rendkívül változékony plasztikus voltát szintén a dialektika segítségévei lehet* helyesen érte 1- mezni. Szinte nem lenne vége un ilyen pálcák felsorolásának, a- melyekkel a biológiai yak tanulmány ozása órán találkozunk.