Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.05.09. oktatói ankét
- 22 elég alkalmas minden oktató minden DISz probléma megoldásában a segítségadásra. megvitattuk ezt a kérdést is és arra a megállapodásra jutottunk, hogy valamilyen segítséget mindenképpen tud adni olyan kérdésekben, ahol a DISz tagság megakad, a professzor feltétlenül tud valami pluszt adni. De az az általános vélemény, hogy azáltal, hogy valaki tanit, maga is tanul, nevelődik, szinte megfiatalodik, hozzá- íiatalodik a hallgatókhoz az oktató, ha a hallgatok szemüvegén keresztül nézi a problémákat, ha többet van együtt az ifjúsággal. Meg is egyeztünk a DISz vezetőséggel atakintetben, hogy a jövőben fokozottabb mértékben vesszük igénybe az oktatók segítségét, akár évfolyamig lelős tanár, vagy osztályfőnök, vagy egyszerű spontán megnyilatkozás formájában. Lényegében ez lehet a módja az oktat ók-halIgát ók helyes kapesolata kialakításának és a DISz szervezettel való együtt- müködésénexv. a pártszervezetnek pedig az a kérése a professzorok felé, hogy a DISz ilyenirányú közeledését fogadják szive sen. Felvetődött az a kérdés, amit már az előbbiekben is tárgyaltunk, ho§y a munkás ás paraszt hallgatókat megkülönböztetik az értelmiségiek előnyére. Stasney professzor kartc.rs konkrétumokat kért. ügyes gyengébb képességű, de szorgalmas hallgatónak, ha nem sikerül jól a vizsgája, nem tud javitani. Ezzel kapcsolótban merült fel a kérés, hogy a professzorok vizsgáztatásnál ne nézzék végig az indexet. Másrészt úgy vették észre a hallgatók, hogy a tanszékeken és a tanulótársaik között azok között alakult ki jósban személyes kapcsolat, ahol a hallgató értelmiségi származású volt. nem volt meg nekik az a lehetőségük, hogy emberem a modoruk, elsajátíthassák a megfelelő fellépést. öx vw^u. Ennek is megv'an az oka. A munkás és paraszt szárnrazásu hallgat ók‘más körülmények között nevelődtek, 1----- ~ -----között csiszolódjék Ilyen hallgató nem találja meg könnyen az emberekkel való érintkezés helyes és megfelelő módját.Ebből adódott, hogy úgy tűnt fel, hogy az oktatók nem keresik velük a kapcsolatot. De ez legtöbb esetben spontán alakult igy ki. Már most arra seretném íelhivni a figyelmet, ha már megismertük a problémát, akkor tudatosan igyekezzünk erre is figyelemmel lenni, mint ahogy felmerült a kérés a vizsgáztatással kapcsolatban, nehogy a hallgatókban ezt az érzést még fokozzuk, mintha a vizsgajegynél is érvényesülne a származás szerinti megkülönböztetés. A diákbizottságok működését össze kell kötni a párt és DISz működésével és a diákotthon igái me glévő s se rve ze te ire . Ezé kne k resztül kell folytatni tevékenységüket. Azt DISz és a Főiskola vezetősége úgy ejtse még az odavaló hallgatók kerüljenek be a diákotthonba. ;atója támaszkodj éti a DISz és a párt serveknek a kollégiumi életen ke- javasIon, hogy a párt, a a felvételeket, hogy csak za w eviiuci Serem az Ankeű résztvevőit, k 5 perces időt art amuak le gye ne k. U. i. Magyar e ano?= •/ .. ;zolaso hogy a további hoz- az Erdészeti Egyesületben ma este budapesti előadó fog előadást tartani gépesítési tárgyóc. Lrovom 11 a 170 n miruál nocímVill .o <7.á m’hQ.n. V6 gyűlik reszt. pedagógusok. Ez az anké Adamoyich Lás aló; Órája tart, ílég^sokan ülünk mar 4 órája tart, és ennyi idő alatt kifárad. Az lenne a javaslatom, hogy a tárgykörhöz hozzászólása, írje fel nek. így lerövidíthetjük az ankétot, Haraosi Lajos: Egész röviden _ , dolgot. Szó volt arról, hogy a hallgatók es legyen a viszony, lem hinném, hogy a munkás hallgatóknak indokuk lenne azt itt pedagógusok. Ez az ankét tudjuk, hogy a figyelem mennyire a továbbiakban akinek még lenne kis papírja és adja át az e Inök- amely máris hosszúra nyúlt. szeretnék megjegyezni .egy-két az oktatok között milyen és paraszt származású hinni, hogy jük a nyáré . kárukra megkülönböztet-^ értelmiségiek előmunkás és paraszt származású hallgatókat, az Briicmucce Annál kevésbbé, mert a főiskolai oktatok közül sok a paraszt
