Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956

1956.05.09. oktatói ankét

- 23 származású. Erre a megállapitásra^cáf ol rá az a tény is, hogy 3 Rákosi ősztöndijas hallgatónk is munkás és paraszt származású, ez pedig nem véletlen, ezt figyelembe kell venni.

Magyar János professzor említette, hogy a hallgatók részéről nincs meg^a kellő bizalom az oktatók iránt. Ennek okát abban látom, hogy nem érintkeznek elég sűrűn egymással. Én minden alkalommal megmondom az általam oktatott hallgatóknak, hogy ügyes-bajos dolgaikban forduljanak a tanszék oktatóihoz, különösen,ha tanulmányi téren adódnék nehézségük. Azért vagyunk mi a tanszéken, hogy nekik segitséget nyújtsunk. Azonban a hallgatók nem kellő mértékben élnek ezzel az előnnyel. Meg kellene állapodnunk, hogyan tudnánk e zt a kapcsolatot .bensőségesebbé tenni.

Magyar János igazgatóhelyettes referátumából hallottuk, hogy a hallgatóknak vannak kérdéseik, amelyekkel elő szktak rukkolni. Pl, volt kérésük a marxizmus-leninizmus oktatásával kapcsolatban is.

Ezen talán lehetne javítani olyan formában, hogy a marxista tanszék bevonhatná oktató munkájába egyes tanszékek vezető tanárait, adjunktusait. A hallgatók szeretnének dialektikus filozófiai oktatásban részesülni. A marxizmus oktatói erre nincsenek felkészülve. Azonban meg lehetne próbálni ezt, A szakmai oktatók segítségét kellene kérni ehhez, a marxizmus leninizmus filozófiájában sok a természetfilozófia, a biológiai filozófia. Ismerem a hallgatók igényeit és hiányolják, ^ hogy ezen az egyetemen nincs filozófiai okt at ás úgy, mint másutt. Jót tenne a hallgat óknak, ha „ezekről a filozófiai kérdésekről itt értesülnének. Változatosabb lesz az oktatás. Ezzel is ‘lehet segíteni az oktatás e lomozdit ás át •

Most engedjék meg, hogy két kérdéssel foglákozzam.

Az üzemi gyakorlatok dolgáról nem esett szó, pedig az üzemi gyakorlatokra nagy súlyt kell fektetni, mert a hallgatók akkor látják, hogy az üzem milyen követelményt támaszt a hallgat ókkal*szemben, ha erdőmérnökként kerülnek ki a gyakorlatba.

Attól sem riadok vissza, hogy megint megtegyem a javaslatot, amit tudom, megint nem fogad el a Tanács, hogy- mielőtt a hallgatók idejönnek a Főiskolára, először menjenek ki legalább egy évre a gyakorlatba, hogy megismerjék a pályát,' ame lyre vállalkoznak. A technikumi hallgatókra vonatkozóan is felvetettem ezt a javaslatot, akkor azt mondtak ró, hogy ez hülyeség, ma megcsinálják. Akkor az volt a kifogás, hogy mit tudnak csinálni ilyen fiatal gyerekek az erdőgazdaságoknál, mégis találtak számúira elfoglaltságót. Akkor a^i hallgatóink hogyne találnának munkát maguknak. Minden egyetem végeredményben az életnek neveli a hallgatóit, ezért kell megragadni minden lehetőséget, amely az élethez közelebb hozza őket.

*

A második kérdés, amivel foglalkozni kivánok, a tudományos diákkörök kérdése.

Kiss József hozzászólt a diákkörök kérdéséhez, összehasonli- totta a soproni Egyetem és a szegedi Egyetemet. Mi a kezdet kezdetén állunk. A tudományos diákkörök feladata az én véleményem szerint vi- támenbe szélese két" tartani és biológiai és egyéb problémákat feltárni és megvitatni. Voltak már ilyen viták,amikor az üzemben látottakat beszélték meg a hallgatók. Egyik üzemben másképpen végzik a munkákat, mint a másikban es jó, ha ezt megbeszélik egymás között.

Magyar János: Befejezésül a felvetett kérdések közül a leg- sürgő8eEbekre kívánok válaszolni.

AZ'egyes évfolyamok tanárvezetőit minden évfolyamon válasszák! Azonban az ifjúság hallgassa meg a Főiskola igazgatójának, a Párt-