Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956

1956.05.09. oktatói ankét

- 21 , -f Tudományos Akadémia körleveleiden is Professzor ür

megszólítást használ. Mi a Földművé lésügyi Minisztériumhoz tartozunk, tenat na felsőbb hatóságunk úgy látja jónak, természetesen mi tovább- ra is az elvtárs megszólítást használjuk, de én nem látok ebben semmi kivetni valót, ami megszólásra adna okot. En őszinte voltam, tehát kerem Strausz elvtársat, mondjon ő is őszinte véleményt.

Magyar János; Javasolom, és egyben kérem, hogy engedjék meg ne- ke m az ^e ívtársak, hogy ezt a ^kérdést is feljegyezzem és kikérjük a ministerium állásfoglalását és a majd tisztázott kérdést hozzuk a nyilvanossagra. Ke ertsenek félre az Elvtársak, ezzel én nem akarom elkenni a dolgot. Meg kell érteni, hogy Strausz e Ívtárs'fe láll, a- mikor ilyenről hall, mert véleménye, ha elvtársak vagyunk, miért u- razzuk egymást. Mondhatnám azt, hogy szinte hivatalból állt fel. Azt is meg kell értenünk, hogy Kiss elvtárs felvetette a kérdést akkor, amikor^az Akadémia szóhasználatát látta. Hogy mi lesz az, amit a következő évöonkövessünk, azt májd eldöntjük.

Strausz József: Én nem hivatalból szólok hozzá, hanem csupán az életi"i" veszem^számitásba. A íiáal erdőmérnök az életben munkásokkal dolgoznak. Kényelmetlen helyzetbe jut, ha a munkások ilyen megszólítással' illet in. Itt van a Tanulmányi Erdőgazdaság például. Kern hiszem, hogy Sallay e lvt.árs szívesen venné, ha valamelyik munkás vagy dolgozó őt urnák szólítaná. Én ebből a szempontból indulok ki. a hallgatók kikerülnek a Főiskoláról és szocialista mérnökök lesznek. Ez a probléma az üzemben sokkalélesebben jön ki. a munkásság kényes ebből a szempontból. Tehát ilyen esetben egzy felsőoktatási intézménynél úgy látom helyesnek, hogy a hallgatók előtt mutasson példát. Az elvtárs megszólítás a helyénvaló. A Nők lapjában lévő vita nemcsak az üzemekben, vállalatoknál dolgozó nők véleményét kérte ki, hanem a háztartásban dolgozókét is. Egészen más itt a helyzet.

Gencsi László: Tisztelt Oktatói Ankéu! Szükségét érzem, hogy hozzászóljak: a felvetett kérdésekhez. Két olyan kérdés van, amihez __ az alapszerv részéről hozzáfűzni valóm van. Az egyik a főiskolai párt és disz-szervezet munkájának jobb összehangolása, a másik az oktatók és hallgatók viszonya. A kettő lényegében összefügg egymással. Párt alapszervünk úgy kezdte munkáját, hogy kimondta, veget kell vetni annak, hogy egy es ugyanazon hallgatókat külön irányban és elvek szerint neveljük. Nem lehet, hogy külön irányban neveljen a párt, a DISz a főiskolai oktatók, a diákotthoni igazgató, a diákbizottságok és akkor az illetőnek esetenként el ke 11 ^fe le jtenie , hogy^ő párttag, vagy DISz tag és mindig az adott követelményeknek megfelelően kell alkalmazkodnia ahhoz, aki őt éppen’heve li.” Miért válik ez a sok irány szét, hogyan lehetne ezeket a törekvéseket egybefogni.

Nézzük a DISz nevelő munkáját és az oktatóink munkáját. A debreceni értekezleten elhangzott az a megállapítás, hogy a soproni Egyetem tanárai, oktatói nem segítik úgy a DISz szervezetet, ahogy segítették régebben az ifjúsági kört. Ez elsősorban nekünk szól,^ ha már felvetettek. Persze foglalkoztunk ezzel a pártszrvezetben,. és a Díszben is letárgyaltuk. Régebben a főiskdának volt ifjúsági szervezete.

Ezt a professzorok és a hallgatok közösen hozták létre. A gyűléseken tanár elnökölt és ha egy probléma felvetődött, közösen oldották meg.

Ez a -módszer jó volt. Kérdeztük a DISz-től, hogy mikor kértek segítséget ilyen értelemben oktatóktól. Kell, hogy legyen egy évfolyamfe- lelős tanár, ne csak meghívóval odahívott vendég.- Ha ilyen kéréssel fordulnaka DISz vezetők az oktatókhoz tudom, hogy feltétlenül elmennek a professzorok a DISz rendezvényeire és ennek a bizalomnak, amit a meghívás jelent, eleget is tesznek.

Felvetődött a kérdés, - persze helytelenül - hogy talán nem