Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956

1956.05.09. oktatói ankét

- 20 harcos jellege, amely szerve ze t a párt legerősebb segitő ifjúsági csapata. Itt nyilván abban volt a hiba, hogy a vezetők irányítását az értelmiségi és egyéb származású hallgatók nem mindedkor fogadtak el. Amikor egy párttag hallgató állást foglalt s^y kérdésben, akkor azt az értelmiségi hallgatók nem szivesen fogadtak el. Ebből alakult ki a hallgatóknak egy olyan rétege, amely közömbös volt politikai kérdésekkel szemben, klikkesedés származott. Ez vonat kozik;különösen a III. évfolyamra. lia ezt meg tudjuk szüntetni, helyes állásfoglalásra birni személyes beszélgetések során, a hallgatókkal való törődéssel, ők is belátják, hogy az a nelyes álláspont, amit a munkás és parasztszármazású hallgatok képviselnek és e-lobb-utóob feloldódik az ellentét.

Egy időben nekem az volt a nézetem, hogy esetleg a hallgatók abból indulnak ki, hogy professzoraik az erdőmérnkök gyermekeit jobban ismerik, mint a többit. Azonban ez nem bizonyosodott be, ill. nem e- gészen igy áll. Igen kis számban vannak erdőmérnök-gyermekek. Ugyanígy megnyilvánul ez a munkás és paraszt származásunknál is. Ezt ugyanr is a Disz szervezet kultiválta, a DISz bizottság nevében értesitették a szülőket arról, hogy gyermekük kiváló, vagy nagyon gyenge eredményt ért el. Ha ebben mi is támogatást nyújtunk nekik és állami vonalra tesszük át a segítséget, el fog tűnni ez a látszat. Látni fogják, hogy a munkás és paraszt származású hallgatókkal ugyanolyan mértékben foglalkozunk, mint a'többiekkel. Ha a politikai fejlődést vizsgáljuk a hallgatóknál, meg kell állapítani, hogy a hallgatók nem teljes mértékben tükrözik azt a politikai szilárdságot, amit ők a marxizmus-le- ninizmus tanulmányaáea során elérnek, megkapnak. Én magam is,a XX. Kongresszus feldolgozására szemináriumokat vezettem a IV. éven. Meg kell állapitanom, hogy a hallgatók a marxizmus-leninizmust komoly tárgyként kezelik, aniit meg kell tanulni, át-kell venni és amiből komolyan számot kell adni.

Le kell szoktatni a hallgatókat arról, hogy ha eltér az ember a leadott anyagtól, vagy a szemináriumok anyagától, bizonytalanok, nem tudnak állást foglalni. Szükséges, hogy politikai kérdésekben egészséges vita alakuljon ki. Ilyen esetekben aztán,^mikor a hallgató látja, hogy az oktatók, ha nem is a marxista tanszék oktatói, hanem szakmai tárgyak oktatói, milyen alapos felkészültségről teszenk tanúságot, milyen határozott a marxista-leninista állásfoglalásuk, őket is ösztökélni fogja az, hogy az oktatók is foglalkoznak a napi sajtóval, akkor ők is követik a példájukat. Akkor majd elérjük^ hogy hallgatóink úgy tanulják meg a marxizmust,ahogyan arra egy erdőméi nőknek szüksége van.

Igen elterjedt a hallgatók között a megszólításnál az utazás. Kiss professzor elytárs is igy szólította Magyar János elvtársat. Párttagok között ez nem foroghat fenn. Feltétlenül hiba, hogy. ez széles körben elterjedt. Jellemző arra, hogy a hallgatók hamar átállanak o- lyan kérdésekre, amelyek nem teljesen fedik a helyes irányvonalat. A szocialista mérnökök kint az üzemben nem urazhat ják egymást. Ilyen apró momentumok vannak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a hallgatók politikai fejlettsége még nem kielégítő. Év elejéén majd foglalkozni kellene ezekkel a kérdésekké 1, ^hogy minden oktató tisztában legyen azzal az irányvonallal, amit az ev folyamán követünk.

Kiss József: Én azt, hogy Magyar professzort urnák szólítottam, készakarva tettem, az részemről nem volt nyelvbotlás. Persze, az me-^ -int más, ho&y helyee-e az az állásfoglalásom, ho^.y egymást ur^megszólítással illőtjük a közösség előtt. Éppen a legutóbbi tanácsülésén ^ hangzott el egy felszólalás, amely amellett szólt, hogy a megszólítás mint egymás között, mind pedig a hallgatók részéről a professzorok felé elvtárs legyen. Kérdés az, hogyha nem parttagot szántunk meg, vagy párttag és nem.párt tag egymás közti viszonyában helyesen alkal - mázzuk—e , ha mi urat mondunk es ennek a megszólításnak milyen erte_i— met tulajdonítunk. Ln az ur megszólítás alatt nem az angol sir-t értem, hanem a aiister-t. Szabad legyen ezzel kapcsolatban még valamit elmondanom.