Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1954
1954.09.09. tanácsülés
lseket kívántam hozzáfűzni munkátérvünkhöz, és kérem az Elvtársakat, szóljanak hozzá, mondják el. miben nem értenek velem 6gyet, adjanak újabb ötleteket, hogy munkátérvünkét minél jobban hajthassuk végre. Haracsi Lajos; Megköszönöm Roller igazgatóhelyettee elvtárs kiegészítését az Í9í>í/55. tanévi munkatervünkre vonatkozóan és kérem az Elv- társak hozzászólást • Sébor Jánosa A munkátervel és az elhangzott referátummal kapcsolatban a következekre szeretnék reflektálni. Elsősorban a szakérettségisekkel való fokozott foglalkozás kérdéséhez kívánok hozzászólni. Az én tanszékemen, de az ábrázoló geometriai, fizikai, talajtani és való sziniileg a többi tanszéken is, külön foglalkoztunk a szakérettségis hallgatókkal, önkritikát gyakorolunk és megállapíthatjuk, hogy mindent megtettünk, ami tőlünk telt. Hogy mécsem mutatkozott a várt eredményt, az nem a mi hibánk, rianem ennek oka abban keresendő, hogy nem megfelelő anyagot kaptunk a szakérettségis tanfolyamokról. Hiába volt a szakérettségis hallgatóknak vas-szorgalmuk, tanulni mégis képtelenek voltak. Itt nem akarok neveket felemlíteni, de mindent elkövettünk, hogy eredményt tudjunk felmutatni. Ha ez mégsem sikerült, az nem a mi hibánk. Sanszéként minden eegédoktatója a munkaidején túl foglalkozott velük és minden erejüket és t/íudásukat latbavetették a jobb eredmények érdekében. Néhány esetben munkánk sikerre is vezetett, mint ezt a vizsgaeredmények is mutatták, de általában az a tapasztalatom és megállapításom, hogy a szakérettségiseknek erősebb alapot kellett volna adni. Volt néhány tehetségesebb szakérettségis hallgató, akikkel még a rendes érettségiseknél is jobb eredményt értünk el, de voltak olyanok Is, akik nem akartak, vagy nem tudtak tanulni. Azzal a tudattal jöttek a Főiskolára, hogy itt minden körülmények között megkapják a diplomájukat, akár megérdemlik, akár nem. Azt a szakérettségist, aki nem tud, vagy nem akar eredményt felmutatni, a Főiskoláról ki kell zárni, helyezkedjék el más munkaterületen. A másik fontos kérdés a fegyelem kérdése. Mindent elkövettünk, hogy a fegyelmet megszilárdítsuk és elmondhatom, hogy jelentősen előrehaladtunk ezen a téren. Ebben nagy segítségünkre volt a katonai tanszék. Nekik ez hivatásuk és olyan fegyelmező módszerek állnak rendelkezésükre amelyekkel mi nem rendelkezünk, a katonai tanszék nevelőmódszerei jobbak, Kézenfekvőbbek. Ugyanezt mondhatom el a marxizmus-leninizmus tanszékről. Úgy érzem, hogy eredményeinket hangoztatnunk kell, nemcsak a negatívumokat kell kihoznunk, mert különben mások azt mondják, fcogy mi is beismerjük, hogy munkánk eredménytelen volt, pedig ezt másoktól nem szívesen hallanánk. Mindnyájan azon voltunk, hogy jő munkát végezzünk és úgy érzem, és ez meggyőződésem, hogy nem hiába dolgoztunk. A munkatervben szerepel az a kitétel, hogy a programmok vitáját magasabb színvonalra kell emelni. A programmviták minden szempontból alaposak és nívósak voltak. A profaTammbiréló bizottságok komoly munkát végeztek és s munkatervben említett cél, hogy tekintetbe kell venni a programért)Íróiatoknál, nehogy * átfedések legyenek. Meg kell állapítanom, hogy bizonyos mértékű étfedés az egyes tárgyak között elkerülhetetlen és nem Is számit átfedésnek. Ha semmi átfedés nem lenne a tárgyak között, a Főiskola anyagának összessége mozaikezerü lenne. Fontos, feogy minden tárgynál ki legyen domborítva & szakszerűség, Tudják a hallgatók, hogy milyen célból tanulják, miért van szükségük a tanult tárgyiakra. A tárgyak közti bizonyos érintkezésre szükség van. Helyeslem Roller elvtárs által elmondottakat a kutatással kapcsolatos takarékossági elveiről. Azonban mégis azt mondom, hogy ezt az elvet minden tekintetben nem lehet érvényesíteni. Nem lehet minden kutatómunkát a Tanulmányi Erdőgazdaságra korlátozni, hiLzen például a talajtani tanszék kutatómunkájával kapcsolatban vannak olyan égető problémák
