Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1954
1954.01.25. tanácsülés
15 hogy szociális ellátásúit terén van a hiba, ami az ernyedtséget o- kozza. A MSz# nem vezeti az ifjúságot olyan harciasán, mint azt ellehetne várni tőle* A műszaki egyetem és a főiskola túl nagy terület azértis nem tud e DI3& eredményes munkát végezni• • A szociális gondoskodással van baj. Nagyobb gondot kell fordítani az elhelyezési nehézségekre, a menza ellátásra. Másként nem tudom elképzelni mi lehet az oka annak, hogy a hallgatók úgyszólván buskomorakV ‘ ■f ' Az osztályozást reálisnak tartom, sőt a szigort fokozni kívánom, Kifejezést kell adnunk a"felsőoktatés*,éltal előirt jegyek azonosításában. Bég most is-liberálisak voltunk a jelesek megállapításában. Tovább kell mennünk, A jövő szemeszterben lehet, hogy még rosz- szabbak lesznek az eredményeink, mert kell, hogy még erélyesebben osztályozzunk. Nem szabad összehasonlít ást tennünk a mostani és a tavalyi IV, évesek között. A tavalyi IT* évvel szemben a mostaniak átlaga sokkal gyengébb, mint ahogyan appercipiáló képességük is gyengébb. Botvay Károlyi Saját megfigyelésem alapján kívánom elmondania hogy a Hallgatók az előadásokon nem készítenek feljegyzéseket, a- zért nem tudnak számot adni azokról, amik az előadásokon elhangzottak, de a jegyzetben nincsenek bent, A hallgatók hajlamosak formális feleletek adására. Ha jól van felada a kérdés a jegyzet bizonyos passzusában megtalálja a fejezetet, de ha az ember elkezd kérdezgetni, felteszi a miért-et, akkor a hallgató megáll, mert ez mór a jegyzetben nem található meg, Áir& nem volt már ideje, hogy eltűnődjön az anyag felett, hogy önmagának kérdéseket tegyen rel, meri neki a vizsgára való készülésre csak 2-3 nap áll rendelkezésre. Az évközi munkát pedig nem végezték élj, Tanulási módszerük tényleg nagyon emlékeztet a középiskolás módszerekké. Nézetem szerint a hallgatók figyelmének felkeltésére nagy hatással van az, hogy az előadónak legyen tekintélye és szerezzen az előadásnak is tekintélyt. Fontos továbbá, hogy az előadó hivatkozhasséűc necsak a hazai, hanem a saját és főiskolai eredményekre is. Ilyen esetekben láthatóan minden hallgató felfigyel, mert van, ami megfogja őket. Az előadások tekintélyének emelésére legjobb módszer hivatkozni szakmabeliek eddig elért eredményeire. A hallgatók szellemi odaláncólásának legjobb módja,- minél bőségesebben élni a demonstráció lehetőségeivel. Azonban a demonstrációnál arra kell vigyázni, hogy ne féleredményeket érjünk el, miért akkor éppen ellenkező hatást keltünk, mint a mi eredetileg célunk volt. Ha a kísérlet nem sikerül, tekintélyszerzés helyett romboló hatása lesz a fakorlátnak. Hogy ezt elkerülhessük oda kell hatni, hogy ne kerüljön be demonstráció kipróhálátlanul az előadóterembe. úémfalussy Sándor: Az előttem szólók részletesen kimerítették a tárgyat,Az előadókkal egyetértek, engedjék meg azonban, hogy bizonyos dolgokról megemlékezzem, 1./ A szinvpnal alacsonyságának kérdése. A IV, éveseknél a színvonal alacsony és a múlt éviekhez viszonyítva rossz. Ezt tapasztaltam és elszomorodtain, elsősorban magamban keresve e hibát, A hibát kutatva jitotttuak arra a megállapodásra, ha Voltak ia hibák, kétségtelenül többet nyújtottunk, mint előző évben. A gyökeres hiba a.z» hogy a beiskolázás alkalmával ez az anyag messze mögötte áll mindannak, ami évek óta itt volt. így pl. az idei IV. évesek rajzolni agyált aln nem tudnak# hzen a főiskolán ma országos viszonylatban legmagasabb színvonalon tanítják a műszaki rajzot, ennek ellenére sem tudnak IV. éveseink rajzolni. Ennek oka pedig az, hogy ez a tagozat éppen a túlzott szakosítás folytán, nem is hallgatott műszaki rajzot. Kikerülve ezek a hallgatók a gyakorlati életbe, bármilyen elemi dolgot, vonatkozzék az kitermelésre, vagy feldolgozásra, meg akarnak ma^arázni a munkavezetőnek, minden szónál vil go- sabb, ha rajzban magyarázzák meg a teendőket. De hogyan boldoguljanak ezek a hallgatók, amikor nem tanultak és nem is tudnak trajzolni.
