Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1953.02.11. 4. rendes tanácsülés
-15Helyes lenne,ha minden tanszék tervébe iktatná és megvalósítaná ezt. .Kevés szó esett ennek elmaradása okairól. Módot kell adni arra,hogy az itt ..dolgozó káderek, képességeinek megfelelően nagy lépésekben tudjanak előrehaladni. Hiába hozzák a határozatokat a felsőbb szervek és a főiskolai tarlós, «ha nem tartják be azokat és nem alkalmazzák helyesen nem. fogja előrehöládsá- t sunkat szolgálni. Az igazgató kartárs felszólalásában hiányol ja,hpgy nem eléggé építette ki a főiskola minden tanszéke az üzemi kapcsolatait. Ennek az objektiv lehetősége meg van, ki kell alakítani a megfelelő módszereket és rendszert az üzemo.kapcsolatok felelevenítésére. Somodi kartárs említette,hogy egyik egyetemi tanárnak, hogy az egyik üzemet meglátogathassa 7 km.-t kellett gyalogolnia. Ez előfordult ugyan, de nem általánosítható és nem jellemző az üzemekre. Nézzük csak azt,hogy Pallay és Jablánczy professzor kartársak igenis megtalálták azt az utat és a módot az üzemi kapcsolatok helyes tartására és kézzelfogható eredménye van az együttműködésnek. Miért nem általános ez ? Atanszék autonómiájára jellemző az,amit Somodi elvtárs mondott, hogy _ ykaicy ilyen fontos politikai kérdésben,mint a vizsgaterem ünnepélyessé tétele, a tanszék külön véleményen van? Parkas Vilmos professzor kartárs elhangzott válasza nem egyéb,mint í tiszta siránkozás. Ha őt hallgatjuk arra kell következtetnünk,hogy a főiskola munkája inkább negativ,mint pozitív. i . Régmúlt felfogás,hogy mindent készen kell kapnunk, ma az a felfogás uralkodik,hogy mindenért erősen kell harcolnunk. A régi szellem ellen harcolnunk kell, mert az lesz a vége,hogy az újonnan bekerült kádereket befolyásolja és végül elnyeli. Nem tudják áttörni a falakat»amely elszigeteli a főiskolát a- gyakorlati élettől. Ezekről 'a kérdésekről nem esett szó, pedig ezeket azért kell felvetni, mert enélkül nem fogunk tudni előrehaladni,olyan szellemben dolgozni, amilyet a főiskolától elvárnak. Az elvtársak bizonyára tudnak róla,hogy a Szovjetunióból kértünk és kaptunk egy docens elvtársat. Általános erdcgazdaságtan az ő szakmája és azt hiszem az ő munkája mindezeket a kérdéseket fel fogja vetni, Alkalmazni fogja ez az újonnan idekerülő szovjet ember a szovjet módszereket úgy a munkája terén,mint a hallgatókkal való foglalkozás tekintetében. Farkas Vilmossal már két évvel ezelőttvvolt vitánk. Annakidején mi részletesen tárgyaltunk minden kérdésről és ást is felvetődött az,hogy kezdve a tanszék elnevezésétől,ott mélységes hibák vannak. Felpanaszolta,ho^y nem kap anyagot, pedig megkérte a Szovjetunióban dolgozó elvtársakat,hogy szerezzenek be neki megfelelő üzemszervezéstani anyagot. Ez a kifogás nem fogadható el,mert pl.nekem is sok szakmunka van a birtokomban az üzemgazdaságtan tárgyköréből, . 1 egyúttal arra is szeretném emlékeztetni,hogy annak idején ajánlottuk,hogy a tanszék elnevezése üzemszervezés tan'helyett üzemgazdaságtan,illetve erdőgazdaságtan legyen. Ennek a tanszéknek lett volna a feladata kidolgozni,ami hiány- - zik az erdőgazdaságtani ismeretekből. rí Vájjon világos-e mindenki előtt,hogy az erdőgazdaság része-e a mező- gazdaságnak, vagy nem ? Világos-e,hogy a mezővédő erdősávok, a fásítások,vájjon az erdő, vagy mezőgazdaság körébe 'tartoznak. Szóval egyszerűen a fogalmak tisztázása a feladata. Én azt hiszem ugyanis, hogy nem elég világosak és tisztázottak ezek a kérdeések. Pedig nyilvánvaló,hogy' az erdőgazdaság nem része a mezőgazdaságnak, hanem teljesen önálló. Az erdőgazdaságokat szakemberekkel kell ellátni,gépesíteni kell, tervet kell készíteni, megfelelő vezető embereket kell állítani a gazdaságok élére, akjj£ tisztában vannak afczal,mi tartozik hatáskörükbe, Hogy ezeket a feladatokat tudjuk megoldani,hogv ezért a célért hogy dolgozik a üzemszervezéstani tanszék, azért a főiskolai’tanács és a főiskola vezetősége is felelős. í Haracsi igazgató elvtárs előadásában hallottuk a kifogást, hogy Far- b kas Vilmos kartárs róssz példát mutat,mert buzgó templombajáró. Én nem szeretném,hogy a kollégium, vagy a főiskola tanári kara ezért felelősek legyenek.Erről mint kifogásról szó sem volt. Senkinek nem esik azért bántódása, ha templomba jáb, ha vallásoá. Mi igenis küzdünk a reakció befolyása ellen, ami a vallásosságban nyilvánul meg.Küzdünk a butítás és babonaság ellen,amit a vallásos-® ságban látunk kikristályosodva. Farkas Vilmos Ígéretet tett,hogy ezután pedig nem jár templomba. Hogy gondolja ezt ? Úgy, hogy ezután titokban jár ?,Vagy a korai misére, mikor nem látja senki ? így nem lehet a kérdést elintézni. A vallásosság kérdése nem ren=
