Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953

1953.02.11. 4. rendes tanácsülés

1

tanulás főiskolánkon még nem valósult meg, pedig e nélkül a tanulmányi színvonal emelése lehetetlen. Évközben a beszámolókra kampányszerűen tanulnak a hallgatók. Tanrendi beosztásunk nem jó, ezért az időt nem lehet tanulásra ésszerűen kihasználni. A hallgatók több tárgyból túl vannak terhelve,ami wyy ugyancsak a folyamatos tanulás rovására megy. Néhány tárgyból /pl.növénytan/ még nincs jegyzet, ez is nehezíti a munkát, más tárgyakból jobb.átnézetesebb, esetleg rövidebb jegyzet készítése szükséges.

Mindezeknek a hibáknak a felszámolása a legfontosabb feladataink közé ks kell hogy tartozzanak. Reméljük,hogy az uj órarend biztosítja az igazi folyamatos tanulást. Egyébként az első félév tapasztalatai igazolják, hogy a megkezdett ut helyes, csak ezt meg kell erősiteni és szigoritani.

5./ Hiányosságunk még,hogy az oktatás mellett háttérbe szorul a tudományos és kutató munka. Nincs is még minden tanszéknek kutatási terve /pl.üzem- szervezés, növénytan/, máskor nem megfelelő témák vannak beállitva, és a tanszékek kutatási tervei nincsenek megfelelően összehangolva.

Ezeket a megéllapitésokat el kell ismernünk, és ki kell javítanunk a hibákat, amelyben kérjük a Minisztérium és a Tudományos Akadémia segítségét,hogy bírálja meg a beterjesztett 1953.évi kutat-si tervezetünket.

6./Kiküszöbölendő az is,hogy egyes tansz'kék az oktatási anyagba nem dolgozzák be megfelelően a szovjettudomány és gyakorlat tapasztalatait.

Minden oktatónak tudomásul kell vennie,hogy a bátor materialista szovjet tudomány, s ennek természetátalakitó kezdeményezése uj és nagy perspe/k- tivát ad a szocialista tudósoknak és mérnököknek, ezért nekünk az ujtipusu káderek kialakításában, nevelésében a szovjet módszereket a legkiterj§\\tteb- ben alkalmazni kell. Csak igy tudunk harcos, áldozatkész, ötéves tervünk nagy feladatait lelkesen végrehajtó mérnököket kiformálni.

Az előterjesztés következő része a főiskola munkájában lévő hiányosságok és lemaradások okaival foglalkozik. Három tényezőt hoz fel ilyen okként:

1. / Az igazgató vezetési módszereiben lévő hiányosság miatt nem.érvényesül az egyszemélyes felelős vezetés.

A személyzeti, tanulmányi és gazdasági osztályok majdnem masukra hagyva végzik munkájukat. Nem kapnak utasításokat, és nem ellenőrzi őket az igazgató.

A vezetés nem folytatott kellő harcot a tanszéki autonómia felszámolásáért.

Én ezt a rám vonatkozó szigorú kritikát elfogadom. Helyesnek tartom a hibák éles felvetését is. Szükségesnek látom azonban, hogy ehhez némi indokolást adjak.

Mint helyi és oktatói tapasztalatokban kezdő csöppentem bele egyszerre a főiskola vezetésébe és a tanszék ellátásába is. Nyilvánvaló,hogy nem kis nehézségeim voltak. Még hozzá azt hitték rólam, hogy ide törtettem hatalmaskodni.

Minden esetre azalatt a másfél év alatt,mióta itt dolgozom,történt valami váltázás a főiskolán,amint azt a Minisztérium megállapitóttá.

Hogy segítettem az igazgatási osztályok munkájában ezt legjobban ők tudják megállapitani.

A tanszéki autonómiák felszámolásának megkezdéséért -úgy érzem- tettem lépéseket.

Minden erőmmel azon leszek,hogy hibáimat leküzdve javitsam a főiskola oktató-nevelő és tudományos munkáját.

2. / A hiányosságok második oka az,hogy a főiskola oktatóit* vezetőit nem jellemzi a kommuríista birálat-önbirálat. Nem a szocialista munkástilussál együttjáró feszültség, az éles és nyilt birálat, hanem túlságosan nyugodt légkör, a hibák elnézése uralkodik.

A tanszemélyzet többsége, még az uj tanárok és az igazgató is, nem segítik elő a harcos kritikai szellem kialakulását, békitgető politikájukkal akadályozzák ezt.

Nem kielégítő az oktatószemélyzet ideológiai-politikai színvonala. A XI2 kongresszus anyagárak tanulmányozásával nőtt az oktatók érdeklődése az ideológiai kérdések iránt, de a marxista képzettség korántsem eleg, amit mutat az, hogy az oktatók közt sokan vallásosak. .

íme ez oktatóink bírálata és ehhez minden esetre kérem minél számosabb •■él1 'I ,{'""t'1'.—*.-4-