Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1953.02.11. 4. rendes tanácsülés
-2A gyakorlatból jött,uj fiatal szakemberek lendületes szellemet és gyakorlati tapasztalatokat, perspektívát hoztak az oktatásba,amelv előbbre vi-t- te a szakma szeretetét. A komoly külső üzemi gyakorlatok,amelyeket tanrendszerben oktató vezetés mellett először a múlt .vféhen vezettünk be,közelebb hozták oktatásunkat az élet, a termelés problémáihoz. A tanulmányi fegyelem is nagymértékben megszilárdult a főiskolán, a hiányzások, a késések és a vizsgákon való meg nem jelenés lényegesen csökken, tek. A javulás megmutatkozik a számszerű eredményeken is, a vizsgaátlagok 33 jobbak, a bukások és elmaradt vizsgák száma fetünoen kevesebb, mint az elmúlt években. Szükségesnek tartom ehhez a rövid kollégiumi méltatáshoz -a közben lexi zajlottvizsgák tapasztalataiból itt röviden egy-két jellemző adatot elmondani, amelyek mé jobban bevilágítanak életünkbe és oktatásunkba. A marxista tanszék vezetője tanszéki értekezleten megállapította,hogy a hallgatóság a marxizmus-leninizmus oktatásában,tanulásában határozottan fejlődést ért el, a hallgatók jobban viszonyulnak a politikai kérdésekhez, mint az elmúlt időszakban. Tavaly a meg nem felelt hallgatók aránya 8 ^ volt, most 6.3 i°. Legkisebb volt a bukások száma az erdőmérnökhallgatók közt /5.7 $/. Más tanszékek tanársegédei is lelkesen vettek riszt a marxiznus-leni nizmus oktatásában, szemináriumok vezetése formájában,ami nemcsak azt jelentette,hogy segítséget nyújtottak a marxista tanszéknek, hanem azt is,hogy a hallgatók részére példamutatással bizonyították be a politikai képzés és elmélyülés fontosságát, az avval való foglalkozást. . Mindenki, aki az elmúlt félévben a főiskola munkáját figyelemmel kisérte, megállapíthatta,hogy a hallgatók a tanuláshoz és a fegyelemhez sohasem viszonyultak olyan jól,mint most. Ennek egyik oka az oktatószemélyzet lelkes és odaadó munkája. Tanáraink,tanársegédeink fáradságot nem kiméivé tartották a gyakorlatokat és konzultációkat. A munka eredménye visszatükröződik a félévi vizsgák számadataiban /jun.20-ig,ebben az utóvizsgák nincsenek bent !/ Átlagos vizsgaeredményünk................................................3.77 A múlt év I.félévi vizsgaeredménye .........................3.45 volt A " " LI. " " ...........................3.65 " A vizsgával elmaradt hallgatók száma az idén... ' 18 i<> " " " " " tavaly.-... 34 $ volt. 110 elmaradt vizsgából kb. 80-at tettek le.1 Legnagyobb fejlődést értek el a IV. éveseink,akiknek idei 4.15-ös eredménye lényeges javulást jelez. Két szakérettségisünké 4.60. Igen jól szerepeltek elsőéveseink is /3.72/,akik közt a szakérettségisek is nagyon jól meg- állták a helyüket /3.42/. Magam is gyönyörködtem néhány szakérettségis egészen kiváló feleletében. Sokakban felmerülhet az a gondolat,hogy a viszonylag jó eredmények nem a laza osztáljrozásnakjliberalizmusnak a következménye-e! Nyugodtan mondhatjuk,hogy a jelenlegi vizsgáztatási módszerünk szigorúbb,mint az eddigiek voltak,amire feljogosít minket többek közt az a tény,hogy pl. mechanikából viszonylag azért volt most több bukás-,mert a régebbi matematika vizsga enyhevolt. És ugyanezt mondhatjuk a szeptemberi matematika bukások nagy számáról is. Persze mindezekből netn. szabad azt következtetnünk,hogy oktatásunkban nincs hiányosság,és hogy jobb eredményeket nem érhettünk volna el. Nézzük most a kollégiumi, előterjesztés további részleteit. A II.rész megállapítja,hogy a főiskola munkája az elért eredmények ellenére csak részben felel meg a növekvő követelményeknek,amelyeket hazánk szocialista épitése megkíván. A főiskoláról kikerülő mérnököket nem hatja át a szocializmus nagy ügyével sze^xbeni felelősségérzés, lendület és hazafiság szelleme, nem harcolnak eléggé a gyakorlati feladatok megoldásáért és a tervek teljesítéséért. Gyakran a szakszeretet hiánya miatt más munkaterületre szívesebben mennek dolgozni,mint az erdőgazdaságba. Mérnökeink nem rendelkeznek megfelelő szaktudással az üzemszervezés és a számvitel’terén. A főiskola tanszékei nem nyújtanak 3$^ elég segítséget a termelésnek, a gyakorlati erdőgazdaságnak és nem képezünk faiprai mérnököket népgazdaságunknak.
