Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953

1953.01.06. 2. tanácsülés

-2ablakok vis és gázvezetékek nincsenek .Hátrány a »hogy messze esik a főlsko- 1 bt ól •Mindezeken túl elegendő hely áll rendelke sésre esetleges későbbi építkeznek szamár«* A volt H&kőczy badaorodiskola 70 »-ban roaos,helyreáll itása hozzávetőlegesen 3 millió forintot emésztene fél* érinek az a bát- ranys*bogy annak ál lenére,hogy a fenfcemlltett tekintélyes anyagi áldozattal lehetne csak rendbehozni, a tervezés mégis kötve lenne az épüld; eredeti beosztása m^att* á következő számbajövő épület a volt Líceumi diákotthon, izintén nagyon rossz állapotban van. Csak a falak ál Inak, föd érnek vagy rossz vagy nincsenek és az épület állapota egyre romlik. A rendbehozatala hozzávetőlegesen 2 ©llió forintot igényelne*

%y másik elképzelés az lenne,bs a fenéét és a Diákszállót elhelyeznék a 32ÖVQ 2 iskolába / volt énaügyi palota/ és a Dimitrov téri diákszállóban rendeznének be faipari tanszékeket. JÉ a megoldás szintén nem sok kilátással kecsegtet,mert az épület megszerzésére nincs sok remény#

Pal lay* Mivel a Könnyűipari Minisztériumnak elsősorban az érdek© a faipari mérnökképzés, felt ét eleshet ő, hogy minden segítséget meg fog adni|hogy megfelelő elhelyezést biztosíthassunk a felállítandó tanszékek részére*

■j transz * azt .jav ásol ja, hogy a főiskola főépülete íőlé még ©gy emeletet kellene huzni*

A tanács tagjai ezt a javaslatot elvetették azzal az indokkal, hogy az még mindig ne© volna a megfelelő megoldés,®ert sok költséggel és kényelmetlenséggel, ke vés helyet ny érnénk »úgyszintén nem hagyható figyelmen kívül s2 a körülmény,hegy szeptemberre az nem készülne tű és nem volt» igény bevehető.

........... dr.Haracsit a főiskolai tanács nevében felkéri ~Winkier Oszkárt,

hogy alaposan nézze még a szobanf or pó épületdcet és utána tegyen konkrét javaslatot,hogy melyik volna azok közül a legmegfelelőbb.

Strauss* véleménye az,hogy amikor népgazdaságunk olyan nagy anyagi áld ozat okát hoz iskolák építése és az ifjúság nevelése érdekében, nekünk sem kell szerénykednünk és uj építkezéssel oldjuk meg ezt a nehéz és másként szinte megoldhatatlannak látszó problémát.

inkier* elmond ja, hogy a Bányász Kar is számba vet te már mindezeket a lehetőségeket és ők is lépéseket tettek,hogy & felsorolt épületek valamelyikét megszerezzék saját céljaikra. Ha a bányász tanszékek végképp visszajönnek uopronba, akkor a fent felsorolt épületek esetleges rendbehozatala úgy sem megfelelő megoldás,aert akkor a bányász karnak minden körülmények között építkeznie kell,amiből adódik.hogy az erdész tsínszékek javára felszabadul a főiskolán hely és a kérdés ily módon oldódik meg, ha pedig a bányászokat elviszik Sopronból akkor azért lasz több hely a főiskolán. .

dr •j^sracsJL^ felhívja az öttagú bizottság figyelmét,hogy tervezetük kidolgozásénál az indulásnál szükséges dolgokra összpontosít sok fi gy el műket »hiszen ez még nem jelent végleges megoldást és egyelőre csak a legszükségesebb igényeket elégítsük ki.

Fzután felkérte Somodi Jakab fan.Oszt. vezetőt a következő tárgyserozati pont ismertetésére.

, , eoaodi s az egyetemi és főiskolai tudományos diákkörök szervezésének fontosságát és célját ismertette.Hámutatott.hogy a diákkörök legfontosabb feladata a tudományos munka iránti érdeklődés felkeltése & hallgatók önálló mmkéján keresztül, bevezetni a hallgatókat a tanszéken folyó munkába, rae gi ar értét ni velük elsősorban szovjet tudományos élétleg- ujabb eredményeit, az oktatás anyagénak, a gyakoris ti élettel való össze- kapcaoliíSét elősegíteni. A tudományos diákkörök az e®?es tsnszékek mellett működnek 5-25-ös lét számmal, fsg ja lehet mind«* egyetemi hal Igát 6, akinek felvételét tanulmányi csoportvezetője bisz.szervez5je és az illetékes tanszék véleményezi.Kívánatoe ,hogs? a tudományos diákkor tagjaikéit a vezetőség olyan hallgatókét vegyen fel »akiknek tanulmányi előmenetele legalább átlagosan jó.