Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1952.11.04. együttes tanácsülés
beszédének azt a részét, amely szerint csak úgy fokozhatjuk a szo- cializmus építésének ütemét, ha fokozzuk az uj technika elsajátítását és alátámasztjuk a marxizmus-leninizmus világnézetének elmélyítésével. Uj műszaki kádereinkkel meg kell ismertetni a szovjet tudomány, eredményeit. Keg kell értetni velük az uj értelmiség feladatát, amely felkarolja a munkaversenyt, megszervezi az anyagellátást, szorosan együtt működik az élenjáró munkásokkal, támogatja az a- lulról jövő kezdeményezést, de ugyanakkor keményen fellép a rendbontókkal szemben. Egyben felhívja a figyelmet a hallgatók soraiba be: befurakodott kulikok aknamunkájára, a konzervatizmus, opportunizmus ér liberalizm&s veszélyére, a vallásosság leple alatt idealista nézeteket vallók elllenséges hangulatkeltésére a kialektikus materialista elmélettel szemben. Majd szél pártbizottságunk helyzetéről, amely heterogén, kollektíva élén még sok nehézséggel küzd, ugyanakkor azonban oktató személyzetünk pártonkivüli tagjai közül sokan jó munkájukk al nagyban elősegítik a pártbizottság munkáját, amint ezt a III. Békekölcsön-jegyzés kitűnő eredménye bizonyltja. Ugyancsak nagy sikerrel jártak a békemozgalmakkal kapcsolatos megnyili vánulások is, tehát láthatjuk, hogy egyetemünk dolgozói megértették a $árt békefelhívásának jelentőségét. Ennek ellenére ügyelni kell a.pacifista megnyiIvánulásokra és felhívni a figyelmet a békevóde- lera ás honvédelem azonos voltára. Népszerűsíteni kell a hallgatók körében néphadsegegünket és azt a gondolatot, hogy a "honv delemmel a békéért" nem kevásbbé fontos, mint a "munkával a békéért". Kiemeli az oktatás és nevelés feladatát a szociálist hazaszeretet kialakuláa- sában. Politikai nevelő munkánk csak akkor eredményes, ha terjeszti as internacionalista és hazafias helytállás szellemét. Majd szól a mai ifjúság politikai arculatáról, amely 1945. óta lényegesen megváltozott, hibák azonban még mindig tapasztalhatók, amelyeket ki kell küszöbölnénk, pl. a fegyelmezetlenséget. Az oktatás ás nevelés módsze« réból ki kell küszöbölni a liberálissá felfogást. Harcolni kell a cinizmus ellen, amely a hallgatóság körében tapasztalható, ugyanúgy az antiszemitizmus és a soviziznus ellen. Teljesen tűrhetetlen az önző anyagiasság is, amelynek alapján egyesek a hazához, a közösséghez való viszonyt kizárólag azzal mérik, mit kapnak a társadalomtól egyénileg és az anyagi érvényesülésen ás karriere i kívül semmi sem fontos részükre. Kifogásolja az ifjúság erkölcsi magatartását ás helyteleníti a korai házasságokat, amelyek sok esetben de- rákbatörik fiatal, nagytehetségű kád reink jövőjét. Rámutat a munkás- és paraeztr származású ifjúság dolgozó néptől való elszakadásának veszélyére. A hibák kiküszöbölése elsősorban az oktatók feladata, amelyet nem szabad elhárítani azzal, hogy az ifjúság neveléséért a Disz, felél. Összegezve az elmondottakat megállapítja, hogy az oktatóknak óriási nevelési feladatokat kell megoldaniok es a szociális ta oktatás fő seregévé kell válniok. Az oktatás nem szorítkozhat csak a szakmai-oktatás, vagy a tanügyi káderek kereteire, hanem az uj pedagógiának az a feladata, hogy az oktatási tevékenységet összekapcsolja a társadalom szocialista megszervezésének feladataival. Elnök felkéri a professzor e. t.-álcát, szóljanak hozzá az előadáshoz. Sébor megállapítja, hogy az elhangzott szavak mindannyiok szivéből jöttek. Az előadás oly alapos és kimerítő volt, hogy sok hozzászólás nem lehet. Mégis hangsúlyozni szeretné, hogy oktatás nevelés nélküB elképzelhetetlen. Az oktató neveli és vezeti is a rája bízott ufjuságot nemcsak" szaktudás terén, hanem az egész életre kiható dolgokban is. Hangsúlyozza a jó módszer fontosságát. Az életbe kilépő mérnökembernek tudnia kell, hogy an kell bánnia munkatársaival és embertársaival. A múltban erre nem gondoltak az egyetemek. Örvendetes, hogy ma már odáig fejlődtünk, hogy ez már mindannyiunk kötelességévé lett. Épen úgy* mindannyiunk legfőbb célja a hazafias nevelés, minden tekintetben helytálló márnöhök nevelése. A DISZ segíti az oktatókat a nevelésben, azonban vezetni, irányítani azólcnak kell, akik már tapasztalatokkal rendelkeznek, már megjárták az élet