Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1952.11.04. együttes tanácsülés
3 iskoláját. Kér minden professzort, hogy szerettettél foglalkozzék az ifjúsággal, de ne 'liberálisan, hanem keményen. Rá kell mutatni a hibákra ős tévedésekre és tudatosítani, hogy a cél, amelyért dolgozni kell, a közösség célja. Észté szerint fontos az£ hogy a hallgató érezze, hogy törődnek, foglalkoznak vele, hogy az ő dolgait figyelemmel kisárik ésakkofc felébred benne az a bizalom a rofesszora iránt, amely a nevelés előfeltétele. Ha ezt a bizalmat fel na* tudjuk ébreszteni, akkor a nevelés eredménnyel jár. Nemki szerint elsősorban az elsőévesekkel kell fokozott mértékben foglalkozni, akik bár munka- és parasztszármazásuak, de a mádodik évben már beleolvadnak a tömegbe ős nem ők vezetnek, hanem mások befolyása alá kerülnek és Így még nem tud kialakulni az az uj szocialista diáktipus, amely példát tudna mutatni a tömegeknek. Stasney a nevelésben mint legfontosabb szempontot a munkaszeretet- et ás a megbízhatóságot emeli ki. Szikorszky a nevelés kérdéséhez a nevelők helytállása szempontjából szél.. £z egyetemi ifjúságot hazaszeretetbe ás az. ellenség iránti g gyűlöletre kell nevelni. Helytállás azt jelentihogy a Párt határo zatait végre kell hajtani. Az oktaté személyzet feladata, hogy a Párt határozatait feldolgozza és az ifjúságnak továbbadja. Nem elég egy határozattal egyetérteni, hanem azt végre kell hajtani, örömmel hallotta, hogy sztó professzor meglátogatta sz ifjúságot a diákotthonban ás kívánatosnak tartja, hogy a többi professzorok is tegyék meg azt, Vendel mint a tanári szolgálat legöregebb tagja szeretné nevelőkar- táreain&k szivébe vésni, hogy nevelő műnk jukban a szeretet vezesse őket, mert tapasztalatból tudja, he y szeretettel és türelemmel többet el lehet érni", mint eséllyel. Szikorszki szavaira megjegyzi, hogy Tárczy-Hornoch professzor is, ő is, már két lzbeb meglátogatták a diákotthonokat, tehát az Észté által megkezdett útnak már több követője is akadt. Lovászi kéri a tanácsülés tagjait, hogy a jövőben is beszéljék meg ás" vitassák meg kari ülésen a Pártbizottság határoatait, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusának határozatait és Sztálin e.t. beszédének főbb pontjait is. Szerinte Horváth fearton szavai, amelyek szerint a tömegek politikai meggyőződése nem tud lépést tartani a szoc* építésének növekvő ütemével, egyetemünkre is vonatkoznak. A diai. materializmus szellemének bevezetésében nagy javulás mutatkozik, azonban a marxista-leninista szellem bevezetését illetően ez meg nem tapasztalható, pedig ennek a szellemében kpll történie az oktatásnak, tehát ezt fokozni kell. Meg» jegyzi, ho;y egyetemünkön még nem eléggé vonják bele minden kérdésbe a pártbizottságot és a marx.-leninizmus tanszék vezetőségét. Kéri, hogy a jövőben azt fokozottabb mértékben tegyék meg, és erősítsék a Párt tekintélyét. Majd utal az éberségre, amelyre nemcskk a Párt és Disz részéről, hanem az oktató szeméi zet részéről is szükség van. Götz megjegyzi, hogy a professzorok és hallgatók kapcsolata ma sokkal jobb, mint volt ezelőtt. Egyetért Esztóval a bizalom és Vendellel a türelem kérdésében. Hangsúlyozza, hogy a hallgatók helyesen értékelik professzoraik látogatását a diákotthonokban és hogy milyen jó hatás váltanak ki a hallgatóság körében. Kéri a professzorokat, hogy poll, tikai nevelést is adjanak a hallgatóságnak. Dobozi szerint a mai tanácsülésnek fordulópontot kell jelentenie a többi munkában, mivel oly időpontban folyik, amikor túl vagyunk a Szovjetunió Kommunista /bolsevik/ Pártjának XIX. kongresszusán, ameÍvből sok tanulságot vonhatunk le, pmikor már csak napok választanak el bennünket a Nagy Forradalom évfordulójától, amikor mindenki
