Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1953.11.12. tanácsülés
Ismerem a au vérképzés íouCwssagát, w« azt mail mondanom, hogy kisenb értékű szakembert képeznünk nem éroeiaes, márpedig uz adott körul- laónyek között kisebb értékűt képezünk. Ea kiemelésre érdémes kuuer van aa uzemben, ésszerűbb az illetőt elküldeni a Főiskolára reuses nail— gafcóna-k, többet őrünk ezzel a megoldással mi le, ők, is. a levelező elv társak megfeszített munkájuk ellenére sem érik «1 azt as eredményt, amit a többiek elérnek. is eruőmérnöki Főiskolán nemcsak erdész szakt ébereket *aép<- zunk, uanem technikusokat ie. ...fért lenne szükségünk olyan £ ,-ukt rube re kre , amik tecnniKai téren nem állják mg a nőisüket, a túlzott szakosítással szükebb látókörű, technikai tekintetben csak technikusi, ae nem mérnöki képesitésü szakembereket neveljünk, á iő iskola tananyagában ie le elege a anyag nincs, ha as anyag egyee részeit efaagyjUk, biztos, nogy kisebb értékű erdonér nököket képezünk« negoélsze rübfenek latom, ha a kiválasztott káder- részére biztosítja az üzem az egyetemi képzéshez a szükséges 4 #áv tuíilási időt. hickov olytaré* Szeretném tudni, hogy az a mérnökiétszám, amelyet a rendeé^ benüakasos oktatássul képeznek ki és «, .Levelező mér- nökképaCfcoen képeznek ki, alkalmazásra taial-e az ezuőgazdaasokban / ée az erdészet e?yéb ágaiban? ^-.uracs i „a-üB; «, eie nie g igen» lar niivua: a jövőben feltétlenül folytatni k**1 - vélményem szerint - a levelező képzést. A felvételeknél azonban özem «lőtt kell tártaik., nogy minőségi oktatásunkhoz, minőségi anyagot válasszunk ki. A mérnökhallgatók között sokan vannak technikumot végzett elvtar- 8&k, akik magánúton igyekeznek ugy*s továbbképezni masukat, viszont az elmélet további fejlődése folytan felvetődnek olyan kérdések, amelyeket csak a főiskolai oktatás vilagitnat meg. Különösen ez etetben kell biztosítani lenetóséget az Elvtársakénak, hogy aievelező képzésben részivé he ess ne k. a levelező képzés során sok körülményt figyelembe kell venni, lehetőséget kell teremteni, #hogy azok a jegyzetek, amelyeket ki lógunk adni megfeleljenek az ő képességeiknek, jel fel »adjak a jegyzetben tanultakat használni, és megfelelő péloányszámban és időben renoeIkezésre álljanak a levelező hallgatóknak. A levelezőknél fokozottan fontos az egyéni tanulás. Ízen a téren fokozni kell az ellenőrzést, .általános panasz, hogy & hallgatok neu veszik igénkbe az üzenjen belüli segítséget. 1 heti 2 óra konzultációs idő kevés. Ezt mái Kemky elv*ars is felvetette, én is az ő álláspontját rogadom el. az ellenőrzésre kell valami móaot találnunk. aklanuluány i osztály hivatalosan ellenőrizze a folyamatos tanulási és a rendszeres konzultálást. l&nszékünk munkája uzemtani ismeretek kérdése inok tárgyalása. Gazdaságok vezetőig igazgatói, felső vezetésben ré^ztvett eivtarsaksól van szó, akik résziről sok helyes vélemény és javaslat hangzott el, amit tanszéki munkánk sorún felhasználhatunk, azonban politikai gazdasági átfogó kérdésekben bizonytalanok voltak. - A levelező akadémiai oktatásba be kell iktatni a p/olitikai gazdaságtant. az üze utáni ismeretek közé fel keil vennünk a számviteli ismereteket, de minuszt nagyobb óraszámmal iktassuk be, ez uz elvtarsak kirése. Tunda hibáid t az elhangzottakból & tapasztalai.wkat leszűrve a következőket szeretném megjegyezni. A mostani 5 éves tervünk és további terveink msgvalósitasa során az erdészetre háruló feladatokat meg lehet-« oldani a rendes hallgatóként kikerülő erdőmérnökök munkábaállitasaval, na igen, felesleges a levelező képzés, ha nem, úgy továbbra Is szükség van ra. A tanulmányi színvonalból enisedni semmi körülmények között nem umbau, akár anyagi, va§y más körülmények szóinak is mellette. ggezárs Gézái Két kérdéshez *.ivánok hozzászólni. 1./ nevelezőnaligát ókra szükség van, mart az erdészet fejlődése ezt üiegkIvánja. Csak akkor folytassuk azonban, na a színvonalat
