Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953

1953.11.12. tanácsülés

/- 11 megfelelően tartani tudjuk és magasabbra emeljük a technikumi 6 a in- vonalnál. á

2./ A tecmiikumi jegyzetek máris upj készültek, hogy az egyetemi jsp-yzeíekoől kihagy. tak egyez részeket. A főiskolai nail- gasók részére kiadandó egyetemi jegyzeteltből *uár többet nem hagynattunk ki, mert tecimim.um.L nívóra eüiyed a mérnökképzés• na & hallgatok meg tudnak birkózni az anyaggal, van értelme a levelező képzésiek, de csak akkor, na a jegyzet telje a anyagát adjuk.

^eserü főigamratót Azért tettem iei a kérdést, mert véleményem Bzerint""elbü ól legfontosabb körülmény, hogy mi értsünk a oben a kérdésben e^es, ha mi nem jutón*, egy véle ménére, akkor a továbbiakban kar is volna vitatkozni róla.

ua egyetértünk aoban, hogy lene* folytatni & levelező képzést, akkor alapjaiban mell me goldani és megvitatni, hogy mit tegyünk.

i'eiaerült a vita éoran a kérőét, nogy mell-e levelező készéé, vágj sem. «n úgy gondolom, alaposan meg mell iontoInunk a kérdést. Vé— ieménje... ezerint le helyei foljta&nunk a levelező képzőét. Amennyire iemerém a területet, az ardómérnöki főiskolán végzők szama nem elegendő az ország méraökszüks églet éne*, kié légit éeére*

Kekünk nem szabad elkópzeinunk, nagy a szocializmus fejlődése során nem fognak kívánságok íeÍmezülni, nagy szakmai képzettséggel nem rendelkező vezető káderek részére lebetőséget kell biztosítani, bogy munkájuk mellett szakképzettségüket is megszerezhessék, bőből a két szempontból fontos a levelező képzés, liebet-6 célunk rosszul, vagy hiányosan képzett kádereket nevelni? Kj ilvánvalóan nem. Igényeinkből enge önünk nem szabad.

Pipy erembe kell vennuak, hogy csak olytnuk jelentkezzenek levelező oktatásra, akik erdészeteknél dolgoznak és az eraészet különböző területeinek irányításúval foglalkoznék, az elméleti i— r ány ittas mellett tekintetbe kell venni, hogy & fiatal hallgatók nem rondáikéiinek olyan magas gyakorlati tudassa!, mint a levelező hallgatók.

már most az a leiadatunk, nogy megállapodjunk arra vonatkozóan, hogyan érhetnénk el magasabb színvonalat a levelező képzés terén, küldjön ki a főiskola egy bizottságot a kérdés részletes megvizsgálására. A bizottság tagjai a leghozzáértőbb főiskolai szakembereken kívül külső, gyakorlati sza*embexek is legyenek, akik jól ismerik a követ élmény éket. a kikerült erű ómér nőjüket és ebben a kérdésben alapos, hozzáértő véleményt tudnak acini.

Ilyen munku leltétlenül hasznos Volna és elósbrevrnné a kérdés megoldását*

meg kell vizsgálni a felvételi követelmények kérdését, iá- gye tértek "azzal & javaslattal, miszerint csak olyan hallgatókat vegyünk fel, akik tenetségeeen és reményt nyújtanak arra, hogy el le tudják sikeresen végezni a főiskolát. Pontos, hogy szellemileg megfelelő felkészülteégük mellett rátermettek legyenek és alkalmasak aiia, hogy jó szakember váljék belőlük.

Az oktatás módszereire vonatkozóan bátor javaslatokat varunk, milyen műdön olajuk meg megfelelő képzettségű káderek nevelésének kérdését. a gyakorlatban nem valns be és nem is lehetne megoldani, nogy vezető káderemet 4 éves bentlakásos főiskolai képzés miatt kivonjuk a terűm 1Ő munkából.

A másik .kérdés felvetésénél nsa csupán a levelező oktatásra gondoltam, mikor feltettem a kérdést, van-e olyan <*nyag , ami elhagyható és nem kuli feltétlenül megkövetelni a hallgatóktói,

A művelési szánon az erdőtelepítés ée fas itne és művelés az összes órák számának csak 9 j^-a. feltétlenül szükséges lenne ezekre a fontos szaktárgyakra 41 ^-ot adni. %eg kell vizsgálni, hogy az alaptárgyakból mit lehet átadni a szaktárgyak javafa. a gyakorlati szakembernek az általános műveltség szempontjából ez nem nyújt gyakorlati tudhat. Azt hiszem, még sok ilyet fogunk találni.