Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953

1953.11.12. tanácsülés

- 9

Adamovich Lászlót keserű elvfcars objektiv véleményt mért. Véleményem tze r int" a uailgatok mostani hely zetükben, amikor nem megfelelően viszonyainak a tanuláshoz, szervezési és jegyzet nehézségeik vannak és ezen felül még gyakorlati munkát is fényié it ne it végezni, nem lehet egyénéi témüném tartani a bentlakásos hallgatókkal.

Arra a -..érdesre vonatkozóan, hogyan 1ehetne könnyíteni a hallgat óta» n az anyag egyes részéinél elhagyásával az a véleményem, hogy neműn*, a régi oktatáshoz viszonyítva máris szűrnie van szabva az óraszámunk és az anyag is. mar endig is sok szó esett róla, hogy b 1 élév be nem íér bele az anyag, amit leaaunm, az tanát csal a minimális anyag ügyit, ebből még mihagyni lehetetlenség, ha esam msgközeliteni is miványum azt a nivót, amit a renoes hallgatók az egyetemen elérnek,

Ioller Kálmánt A jelenlegi levelező omtatasi módszer nem kielégítő es nem" egyenéirfcémü a rendes naílgatóm képzettségével, azonban feltétlenül oaa mell törekednünk, nogy ezt a niv ókülönbséget megszüntessük és a levelező mérnökök egyenrtémüek legyezem a rendes hallgatók— mén képzett mérnökökkel, n&e mell keresnünk azomat a módsLeiemet, amelyekkel ezt a célt elérjüm.

már a felvételi vizsgámnál it/a megmu.atlofcnal azol a ^elen^ágem, amikből a későbbi hibák adódnak* 'kennt már & felvételi vizsgát mell szigorúbbra fognunk.

Ez az általam előbb, hangoztatott egyénértciuség természetesen nem vonatmozik minden tekintetben a levelező mérnökömre, mert őm star speciálisan képzett emberem, amim a sa^át szakterület ükön magasabb képzettségűek és nagyobb szaktudással sndeÍmeznek, mint a íőiskoláról frissen kimerülő ereómérnökök. Íz az egyoldalú speciális képzettségük a többi tanulmányumtól elvonja őket és nmnes tanulási készségül« azonkívül & levelező mérnökök nem szakosítottuk, oktatásuk máz- igy sem párhuzamos a belső oktatással«

nelyesnem látnám a levelező oktatás szakosítani annálisinmább, mert ezeknek a Hallgatóknak a mamámoré mar szakosította őket, amik levelező Hallgatók lettem, azoknak már aft élet meghatározott szám- képzettséget biztosított, így aztán a továbbiakban is helyes lenne, ha szakosítotton tanulnának,

abból a megoldásból adódna a másik kérdésre is a felelet. A szakosított n^ligatök esetében bizonyos tárgyamat el lehetne hagyni, Pl, fűrészüzemben dolgozóknak a biológia egy részót csam általa— nosságoan mellene aani, minőén esetre kevesebbet mint a művelőknek, \ az a levelező hallgató, ami pl, fűrészüzemben dolgozott, nem valószínű, hwp-y müve iési vonalon iog majd col-.ózni, illetve o iyezmedni, ügy an akkor, minor a'méxnöni vonalön helyesnek, sót szükséges- nem tartom a szakosítást, az akadémiai oktatásban sem szükségesnek, á sem helyesnek nem tartom. Az akadémián nem specialistákat képezünk, hanem az a célunk, hogy az e x dó gazdasagokban aolgoző káderek általános, szakmai müve ítészét szerezzenek. Célunk továbbá, hogy mind a időrészeknél, mind az erdőgazdaságomban dolgozók általános képet map- < kiássanak minden vonatkozású kérdésről, A íurészüze.uemben dolgozómnak nincs fogalmuk pl, ^a^y sí orz za«? erdősültség! ^-ról, vannak eraomü-. velési eljárások, ameiyemkel szintén legnagyobbrészt nincsenek tisztában. na mi szakosítjuk az akadémiai képzést azt érjük el, hogy még jobban elvonjuk a figyelmet az általános ismeretemről. Ezek az okok készvetnem arra, hogy a szakosítás ellen fogíjyak állast,

jablánczy hánaor: Jh is ehhez a két kérdéshez kívánok hozzászólni, A levelező oktatást csak akkor érdemes folytatni, ha egyenértékűvé tudjuk tenni a képzést, ütuéz reálisán mep-itéíni í.zt a kérdést, azt azonban állitom, hogy 4 éven keresztül levelező módon folytatott omtatas mellett egyenértékű mérnököket nevelni nem lehet. Felvetem a kérdést, feltétlenül -züktéges-e a levelező oktatás? i'uounm-e minőségi tekintetben megfelelő mérnököket képezni és fontos-e feltétlenül a ppuláa, nem e le gendő-e az Erdő mérnöki ioiskoláróu rences hallgatóként kikerülő erdőmérnök.