Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kar - tanácsülések, 1951-1952
1951.11.06. 1. rendkívüli kari tanácsülés
-6J tattm azért*mvb ennek a kari ülésnek ma nem ez a fela ?a ta,hoq;y a meglv™ & eredménye Inkát értékkeljük ki,banem az,hogy a tanszékek és a személyzeti osztály kite $3 erőfeszítés eket tegyenek a kádermunka megjavítására, a fena| álló hibák kiküszöbölésére# Sfc azt hiszem helyes volt,hogy beszélünk erről,illetve elvileg mapbstávózzuk a kád ©munka legfontosabb tennivalóit Kost pedi y engedjék meg,hogy eg^ss röviden rátérek a ká: «naufr- részíetcre is .Mint az előadásomból is kiderült a kai érmünk kánk technikai kollektiv tételének legdöntőbb része,hogy a meglévő embereket magunk köze hstéskörileg asszuk fel# Minden vezető ember fog néhány beosztottjával foglalkozni,aai naa lehet több 8-10 embernél# A professor urak a docensokkel,adjunktusokk és tanársegédekkel foglal kot «a mk és esetleg 3-4 kiviló hull;; utót jelölje ki ék púknak ,a kikkel foglalkozni kívánnak Az adjunktusok és tanárse- edókhez pedig a hallgatók fognak kér ni.A hallgatóknál ff>leg a XIX# és IV#évesekre kell nagy súlyt helyezni,»: náluk konkrétan merül fel a kérdés «hogy melyikből milyen káder lesz,kinek mihez van hajlama,kiből lesz jó oktató,üzesni va-y kutató káder, és mérle kell tenni a politikai magatartását is# Figyelembe kell venni a hallgatók kíván ságát is,de nem mindég le yen a mérvadó,mert a hallgatók kívánságát legtöbb esetben mennyasazo vagy egyéb kötelékek ve&rlik# Ben minket pedig káderszüksóf ;let, a tehet Mg és hajlandóság e yes szakma iránt, és a politikai rátermettség vezethet# A hatásköri lista tervezetet a tanári karnak megküldte s kéri őket,ho. y javaslataik»^ sür^aen küldjék be a személyzeti osztályba# Elnöklő dékán felkéri a kar tikjait,hogy a Személyzeti osztály j'ivaalatához szóljanak nozaa# siébor János ury véli#hogy a tanár mindaddig,amlg előadásaikat szakmai ,mint poi i' 1 fei vonalon a jóváhagyott tanul mányié nd és a kormány rendelkezéseinek megfelelően tart ja,köt el ességét teljesíti# A kád.érképzésnél a t már csak úgy tud eredményt elérni,!® mogfí lelő személyzettel rendelkezik# A személyzetet u;y kell nevelni,ho y a ma lévő személyzet az újakat beve éti teendőikbe# Minién igyekezettel azon kell lennönk^hcgy az élenjáró vizovjetl példája .nyomán ne csak a meglévő erdők ápolása, hanem az uj erdők nevelési és a kopárok ms^cötése is igen fontos feladatunk legyen,erre kell nevelni a hallgatóságunkat és segédtaneroinket# Szükségesnek tartja a 3^ gédbanszemélyzettel a barátságos léuköi ki építés ét. üly an tanársegéd eket kér.akiket a tanszék választ ki macának, a az oktatási célra a le( alkaInaaabb és a legjobban képzett káderekre van szükség# A káderek képzésének előfeltétele#bo y a tanszékvezető szoros kapcsolatot tartson a se^édtánszemélyzett,el,irányítsa minden tekintetben a tovább fejlődését, és főcélja legyen,hogy a tanítvány tovább képezve xrál hogy magas színvonalú káderekké legyenek kiképezve,akik tudásban elérik,! túlszárnyalják tanáraikat. Felhívja a Kar figyelmét arra is.hogy kiu ország va ; unk és bf. sriiksé :es a opecialiaúlás,mégis ebben az irányban túlzásba nic>rmunk non sí bad,n .hogy túlságosan elapróz;uk az egye3 munkák örökét • , Végül javasol ja, hogy a tanársegéd ek félévenként üljenek össze és a munkamódszereket cseréljék ki# Jeblánczy Nándor: szintén a kádermunka szüksége őségét hangozti ja és p;j e'yzi #r-ogy azokon a t anszékékén, ahol az őszinte kapcsolat fejlfl dött ki a tanszékvezető és immk&t^rsai között, ott eredményesebb volt a * ka,mint azokon a tanszékeken,ahol a tanársegéd adminisztrációs dolgozóvá! törpül.Sppep ezért szükségesnek tartja ilyen légkörnek a tanszékeken val« kifejlesztését# Meg je yzi,hogy a gyakorlati életből behozott munkatársak aagl f érjek az eredménye az,hogy a politikai nevelés és gyakorlatias szemlélet óbb lehetőségei fejlődnek ki* * • Végül kiemeli,hogy a gyakorlati oktatás terén a leghasznosabb tai’ászéki faladat a anulmányi .xdő @a z dastg ba való béka perolás#
