D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)
Sopron város bírósági jegyzőkönyveinek regesztái
245. (IV. 106-109.) Feurer János a fiatalabb Preinruss (Preinrueß) gyerekek képviseletében megjelent, és iratokat nyújtott be. Az ügy elintézését kérte az e tárgyban megelőzően hozott határozat alapján. Ezzel szemben Artner két tanút állított, azok kihallgatását kérte. Feurer ugyancsak tanúkat nevezett meg, valamint bizonyítékokat nyújtott be. Az idősebb gyerekek által állított tanú, Grad (Gradtj András, az alábbiakat vallja: Preinruss a házat vele cserélte el, de hogy ezt milyen okból tette, arról nincs tudomása. - Katalin, a cselédlány, a következőket mondja: Preinruss őt küldte Panzerért (Panntzer), ő különben nem ment volna utána. - Wetzer János tímár nem akart megjelenni. - Tölti Lénárt tanácsos azt nem tudja, Preinruss miért költözött el a városból, csak amikor a kiadásokat megfizette, ő is jelen volt, és akkor azt hallotta, hogy az így szólt: jobban ki tud jönni a külvárosi parasztsággal. De tulajdonképpen nem tud semmit. - Mandl (Männdl) János ezt mondja: ő a szálláson volt, és így csak annyit hallott, hogy Preinruss a következőt mondta: itt nem tud olyan jól kijönni a parasztsággal. - Lechner János semmit sem tud arról, hogy Preinruss miért adta el a házat. Csak annyit tud, hogy ő és az első felesége tisztességgel éltei együtt. Feuer tanúja, Rausch (Rauesch) Tamás a következőt mondja: ő Preinruss-nál szolgált és számtalanszor hallotta tőle, hogy az első felesége nem házias, és oka volt annak, hogy eladta a házat. - Turnhoffer (Turnhofer) Pál elmondása szerint nem tudja az eladás okát, csak Preinruss-tól hallotta, hogy a felesége állítólag nem jó gazdaasszony volt. Kraxnerrel (Khraxner) kapcsolatban azt mondta, őt küldték Kraxnerhez, aki azt mondta, Preinruss egy kurvapecér volt, akit egy kővel üssenek halálra, és a pellengér előtt feleljen, és ő mindezt be is akarja bizonyítani. - Wolf Ambrus elmondása szerint Preinrusst néhányszor hallotta panaszkodni, hogy őt a két lánya földönfutóvá teszi, ugyanis mindent elvisznek a házból ami csak a kezük közé kerül. - Pommer Márton az alábbiakat vallja: Preinruss, Fritz Mihálynál borozgatás közben mondotta: lányaim bizonyára jó gazdaasszonyok voltak, de a házamban ezt nem érzékeltem. Soha nem volt annyi pénzjövedelmem mint idén, azonban nem találok semmit. Nem tudom, feltörték- e a ládámat, vagy hogy történt, de az édesanyjukkal ugyanígy jártam. Fia tovább élt volna, meg kellett volna szöknöm. Az ütések sem segítettek. Pantzer Mihály vallja: Preinruss-tól többször hallotta, hogy lányai koldusbotra juttatták az idők során. Kraxnerrel kapcsolatban úgy tudja: az új évben támadt rá a két lány, lehordták öt és azt mondották: olyan végrendeleti tanú volt, mint egy öreg kura- fi, semmilyüket sem tennék fel rá. Eztért elment Kraxnerhez (Khräxner), hogy számon kérje őt. Erre az kitört magából és így szólt: az apósom egy igazi kurvapecér volt, a pellengér előtt kellet volna levágták a fejét és a tulajdonával együtt elégetni. - Wilfíng (Wülfing) Balázs vallja: amikor végrendelkezett, azt mondta: a lányaim nem törődnek velem, és szegénységbe taszítanak, ezért nem akart nekik a végrendeletben semmit sem hagyni, de kérésükre mégis örökített valamit. Három héttel később, amikor egy sültcsirkét evett, azt állította, ha valaki 89
