D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)

Sopron város bírósági jegyzőkönyveinek regesztái

rét pedig a kópházi (Kholmbhof) Baumgartenen (im Paumgartten) maradjon szabadon Wilfíngnek, a végrendelet értelmében. Ami a Weitzer (Waitzer) dűlőben fekvő szőlőt illeti, Zi része haszonélvezetre maradjon Wilfíng tulajdonában. Hasonlóképpen a ház %-e, a gabona és a szőlő­termés '/2-e az összes szerszámmal szabadon maradjon az ő számára. Amennyi­ben Wilfíng a Va házat illetően, az elszállásolása érdekében a gyerekekkel meg kíván egyezni, úgy álljon előtte ennek a lehetősége. A végrendeletben megemlí­tett adósságokat az örökösök fizessék a végrendeletben nem hagyományozott, illetve nem említett fennmaradó részből, annak tulajdonlása ellenében. Az egyéb, esetlegesen fennálló tartozást pedig az osztatlanból egyenlítsék ki. Végül ami azt az 50 tallért illeti, amelyet Wilfíng (Wilffmger) Balázs a házasságlevél szerint házasságuk alkalmával szabadon a feleségének adott, azt Wilfíng halála után az ő örökségéből a gyerekek követelhetik. Ezzel a felek közötti döntés le­zártnak tekintendő. 1575. november 28. 35. (IV. 7.) Koch (Khoch) János e napon Rainer Imrét a tanács elé idéztette annak reményében, hogy peres ügyük elintézést nyer. Rainer Imre erre felhozta, minthogy Koch a legutóbbi iratban számos olyan pontot nyújtott be, amely állítólag ellentétes a törvénnyel, így kéri, azokat a jo­gos végzés előtt Kochnak ismét adják ki, vagy járuljanak hozzá, hogy ő [Rainer] a későbbiekben védekezését azokra alapozhassa. Rainer Imre a továbbiakban jelezte: szándékában áll a gyermekeinek az anyai rész kiadása, valamint az adós­ságok kifizetése. Amennyiben azok akkor elismerik Kochot maguk melletti örö­kösként, úgy az neki sincs ellenére. Végzés: Mivel korábban Rainer nem mutatta azon szándékát, hogy a gyere­keknek az anyai részt kiadná, csak most, ez nincs a tanács ellenére. De a gyere­kek legyenek jelen, hogy személyesen kifogást tehessenek a pénzadósságok miatt. Minderre kerítsenek mielőbb sort. Amennyiben a nevezettek becsületes, szavahihető emberek jelenlétében békés úton kiegyeznek, úgy az ezennel szintén engedtessék meg nékik. 1575. december 2. 36. (IV. 8.) A fenti napon egy lánzséri asszony (von Lanndtsee) az alábbiakat kérte: minthogy Cinfalván (Segendorf) egy majorsága van, ahol számos tizedbor termett, s ezekhez még néhány hordónyit hozzá szeretne venni, hogy azokat Lánzsérra szállítsa, kéri ennek jóváhagyását. Végzés: Amennyiben kérelmét írásban benyújtja, úgy azt jóváhagyják, és a bort átengedik. Az asszony nevében a küldött ezt megköszönte, és mindennek megtételére ígéretet tett. 39

Next

/
Thumbnails
Contents