D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)
Bevezetés
így a közvetlen térségi beágyazottság jeleként Nyék/Neckenmarkt, Darázsfal- va/Traussdorf, Darufalva/Drassburg, Felsöpéterfa/Oberpetersdorf, Hasfalva/Ha- schendorf, Szárazvárn/Müllendorf neve fordul elő, de további Fertő vidéki kapcsolatokat jelez a Moson vármegyei Gálos/Gols avagy Nyulas/Jois [?]52 előfordulása. Az alsó-ausztriai települések is a tágabb régió szerves részei (pl. a Be- hem család hainburgi, willerdsorfí rokonsággal bír). 3 A század során végig fontos szászországi kapcsolatokat jelzi a Teuber rokonság, amely lipcsei gyökerekkel rendelkezett.54 Ugyanakkor a város migrációs szívóhatását, lakosságának sokszínűségét érzékelteti, hogy miképpen 1577-ben Nyékről is jelentkeztek házvásárlási igénnyel,55 úgy ez évben a körmendi Baki Bálint magyar szabó a külvárosban letelepedésre, házvásárlásra nyert engedélyt.56 A migrációnak egy másik vonulatát jelenti a helyi polgárság sorából egyes személyek/családok más városba költözése. Míg a 16. századból a Sopronból Kőszegre származott, ott a jegyzői tisztet elnyert Dauchner Paul/Pál esete jól ismert,57 58 kevésbé tudott, hogy 1579-ben Wetzer Lőrinc hasonló irányba migrált, de azon kívánságát, hogy polgárjogát % évre még tartsák meg, a magisztrátus nem engedte.55 A migráció egy speciális eleme volt a jobbágyfalvak lakosságának még kevésbé ismert költözése. 1576-ban a balfi Pannzer Pál Szentmargitbányára/Sankt Margarethen kívánt átköltözni oly módon, hogy lakhelyén csak házát adná el. A város adósságai rendezése, megbízható vásárló szerzése esetén ezt megengedte.59 Már az adóssági perek is jelzik Bécsújhely (Wiener Neustadt), Bécs polgársága meghatározó a soproni polgárok hitelviszonyaiban.60 E források is kiemelik a bécsújhelyi polgárok jelentőségét az extraneus, azaz külső szőlőbirtokosok között. 1576-ban Keller Karl/Károly jegyző képviselte érdekeiket, midőn a szőlőbirtokok utáni, korábban nem szokott tized-adás ellen tiltakozott.61 62 A város és a tágabb térség kapcsolati hálójának egyedi, de előkelő elemét képezte az alsó-ausztriai rendek egyik meghatározó személye, Christof von Puchheim esete, aki 1577-ben volt tiszttartója, Rauschenberger Johann/János hagyatéka, azaz a soproni háza ügyében vette fel a kapcsolatot a várossal.6~ Ugyanakkor ez az eset egy újabb vizsgálati szempontra is felhívja a figyelmet: a 52 SopReg 1570-1579. Nr. 389., 396., 53 SopReg 1570-1579. Nr. 226. 54 SopReg 1570-1579. Nr. 160., 165. 55 SopReg 1570-1579. Nr. 285. 56 SopReg 1570-1579. Nr. 319., 335. '7 Baríska István: Städtische Kultur Westungarns im 16. und 17. Jahrhundert. In: Türkenkrieg und Kleinlandschaft 2. Sozialer und kultureller Wandel einer Region zur Zeit der Türkenkriege. Hg. von Kropf, Rudolf. Red.: Meyer, Wolfgang-Stadler, Gerhard. Eisenstadt, 1986. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 73.) 251-264. 58 SopReg 1570-1579. Nr. 588. 59 SopReg 1570-1579. Nr. 57. 60 PI. Rainer család: SopReg. 1570-1579. Nr. 30. (1570), 61 SopReg 1570 1579. Nr. 125. 62 SopReg 1570 1579. Nr. 297. 15
