D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)
Bevezetés
város kapcsolata az oszmán veszély elől egyre nagyobb mértékben falai közé húzódó, ott védelmet kereső nyugat-magyarországi nemességgel szemben, a beköltöző nemesség integrációja a városi társadalomba. Az ákosházi Sárkány, Szép, Megyery családok esetei nem csak e vizsgálathoz szolgáltatnak adalékot, de a betelepült nemesek helyi gazdasági üzemeihez is (Sárkány halfíaztatója).63 A város mint földesúr: A tárgyidőszakban Sopron város nyolc jobbágyközségből álló uradalmával Sopron vármegye legjelentősebb birtokosai közé tartozott. A speciális, központi bíráskodási fórum (pl. úriszék) nélküli városi uradalom (Stadtherrschaft) 16. századi működéséről máig kevés ismerettel rendelkezünk; a városvezető legszűkebb elit tagjai éves, egymás között szabályozott rotációval, „Graf’-okként vezették a falvakat.64 Ugyanakkor a települések különböző típusú ügyeivel folyamatosan találkozhatunk a magisztrátus előtt, a városi jegyző jelentős feladatrendszert látott el a jobbágyfalvak életében, meghatározó szerepe volt a magánjogi iratok kiállításában. A magisztrátus előtt tárgyalt ügyek sorában többek között találkozhatunk a jobbágyközségek folyamodásaival, így 1577-ben a lépesfalviak szőlőhegyért nyújtottak be kérelmet.65 A paraszti com- munitasok különböző típusú konfliktusai belső is megjelennek itt; pl. a kópháziak 1578-1579 közötti, kocsmárossal/kocsmabérlővel kapcsolatos gondjai,66 fenyítő és büntető ügyei (pl. 1576-ban két meggyesi/Mörbisch jobbágy csizmalopási ügye, a harkai jobbágyok kezességvállalása nemi erőszakkal vádolt társukért).67 Tulajdonváltozásokkal, a jobbágy fal vak lakosságának házadásvételeivel (pl. 1579: Harka, Meggyes esete),68 örökségi perek, vagyonosztások (pl. 1576: Päckh János kópházi kovács örökségi pere, 1578: harkai házosztás) is többször kerültek a magisztrátus elé.69 A falvak belső szociális, gazdasági konfliktusai is megjelennek e forrástípusban. így információkat kaphatunk a kelénpa- taki/Klingenbach Vi és egész telkes jobbágyok között a kiosztott telkek minősége miatt kitört ellentétről.70 Az egyes településen belüli polgári, fenyítő és büntetőperes esetek mellett a jobbágyfalvak egymás közötti konfliktusaival is találkozhatunk e fórum előtt, amit a baltiak és a kópháziak közötti, a megművelhető szántók miatt kirobban ellentét példáz (1577).71 Ritkán a jobbágyfalu és a fölSopReg 1570-1579. Nr. 126-128. 64 Tirnitz József. Sopron város úrbéres falvainak lakossága a 18. század első felében. In: A Dunántúl településtörténete I. 1686-1768. Szerk.: Farkas Gábor. Veszprém, 1976. (MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője) 158-159. 65 SopReg 1570-1579. Nr. 332. 66 SopReg 1570-1579. Nr. 486., 496., 506., 656., 659., 684. 67 SopReg 1570-1579. Nr. 64. 68 SopReg 1570-1579. Nr. 652-653. 69 SopReg 1570-1579. Nr. 139., 435. 70 SopReg 1570-1579. Nr. 500. (1578) 71 SopReg 1570-1579. Nr. 212., 287., 358. 16
