D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)

Sopron város bírósági jegyzőkönyveinek regesztái

nem nyugszik biztos alapon. Mivel azonban ő [azaz Rainer] Őfelségétől egy elégséges parancsot hozott, mely soha nem került megcáfolásra, ezért kéri, hogy annak tegyenek eleget és Kochot büntessék meg a kihágás végett. Koch János viszontválasza: A vádaskodás első pontjára a következőket tudja vá­laszolni: a tárgyalás kezdetekor a végrendelet ügyében folyamodott. Ami a vád második részét illeti, akkor is és most is azt állítja, mivel Rainer fellebezése nem a szabad királyi város jogszokásainak megfelelően a támokszék irányába történt, ezért nem nyugszik megfelelő alapon. Ami Artner Koch megbüntetése iránt beterjesztett kérését illeti, visszautasít­ják. A helytartó legutóbbi parancsának eleget tesznek és Koch részére a számára megítélteket átadják. Végzés: Mivel Rainer azt állítja, hogy Koch a helytartói parancsot méltatlan úton módon nyerte el, Koch attól álljon le és a Rainer által beterjesztett császári parancs maradjon hatályban. Mivel Rainer a tanács tudtára adta, hogy nem áll szándékában a helytartónak jelentést tenni, a tanács ezennel megjegyzi, hogy amennyiben ebből kifolyólag a várost hátrány éri, úgy azt átterheli Rainerékre. Ebből kifolyólag gondolják meg a dolgot és nyolc napon belül büntetés terhe mellett tegyenek jelentést. 492. (IV. 238.) Spillman (Spilman) Osvát kötélverő a polgáresküt letette és a fejszét (Hacken) lerótta. Kezesei Zechmeister (Zechmaister) István és Unglaub Boldizsár, valamint Tiboldt (Tybolt) Ágoston voltak. 493. (IV. 239-240.) Abban a vitában, amely egyrészről a szentmargitbányai (S. Margarethen) Trembl Bálint, másrészről a balfí (Wolfs) Pantzer Pál között támadt, Trembl Bálint Pantzer Pál elhunyt felesége hátrahagyott gyerekeinek érdekét képviselve úgy véli, hogy a megnevezett Veronika asszony végrendelet­ében Trembl a gyerekeket megrövidítette. Ezért a végrendelet érvénytelenítését kéri. Ezzel szemben Pantzer (Panntzer) Pál a végrendelet megerősítéséért folya­modott azon megfontolásból, hogy elhunyt felesége semmi mást nem hagyomá­nyozott, csak azt, amit ő a feleségének adott jegyajándékba, aminek testálásához igen is joga volt. Ezen kívül a gyerekek az ő törvényes örökösei is és méltányos az, hogy ő mint a gyerekek apja róluk ne feledkezzék meg. Végzés: Mindkét fél meghallgatása, valamint a tanúk kihallgatását követően született a következő határozat. Mivel az kiderült, hogy Pantzer Pál felesége a kérdéses végrendeletben semmi mást nem hagyott a férjére mint csak azt, amit az ura jegyajándékba adott neki. Valamint a tanúk vallomásából az is egyértel­műen kiderült, hogy Veronika asszony a végrendelkezés pillanatában tiszta tuda­tánál volt, az előtt még megáldozott, és a Szentmargitbányán fekvő szántókat sem akarta a rokonokra hagyni. Mivel a végrendeleti tanúk nem figyelmeztették és nem jelezték neki, hogy a végrendeletet meg fogják támadni, azaz rokonhoz 152

Next

/
Thumbnails
Contents