Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
A német nyelvű krónika magyar fordítása
elkezdett esni az eső, hét héten keresztül minden nap esett, hol kevés, hol sok eső, a szőlő nem tudott úgy beérni, mint a korábbi években és nagyon savanyú lett. A nedves idő miatt az emberek nem tudtak igazán szántani és vetni, ami nagy kárral járt. A polgárság számára ez az év egy nehéz, fáradságos év volt. Ebben az évben országgyűlést tartottak Pozsonyban, az egész királyságból, felső és alsó Magyarországról, a német hercegségekből biztosokat és küldötteket rendeltek ki, hogy vegyenek részt az országgyűlésen. A biztosoknak továbbá elrendelték, hogy azon magyarországi templomokat, melyeket Nádasdy876 gróf elvett az evangélikusoktól, szolgáltassák vissza nekik, s minden templom, ami 1608-ban az evangélikusok tulajdonában volt, most is maradjon meg nekik. 65. (136—138. p.) 1647. május 12-én, a húsvét utáni 3. vasárnapon, azaz Jubilate vasárnapján877 a tiszteletreméltó és tudós Pfiszter János878 úr Isten különös kegyelméből megtartotta első prédikációját Ruszton,879 a zajló országgyűléstől kapott szabadalom alapján, melyet О Császári és Királyi Felsége,880 valamint a többi grófok és urak is megerősítettek. Június 16-án Ő Királyi Felségét IV. Ferdinándot881 magyar királlyá koronázták Pozsonyban. Az országgyűlés 1646 Bertalan napjától 1647. június 16-ig tartott. Istennek hála ez az ország- gyűlés békésen zajlott le és a három felekezet, a katolikus, az evangélikus és a kálvinista vallásgyakorlását szabaddá nyilvánították, ahogy aztán különböző helyeken be is iktattak evangélikus prédikátorokat. Miután Okirályi Felségét megkoronázták és a koronázásnak vége lett, üstdobokkal és trombitákkal kísért zene mellett szép ceremónia keretében mindkét itteni templomban, azaz a Szent György és a Szent Mihály templomban is hálaadó prédikációt tartottak. A prédikációt és az istentiszteletet követően a tisztelt és bölcs tanács elrendelte, hogy az iparoslegények 150 emberrel, muskétával felszerelkezve készenlétbe álljanak a téren882 a belső felvonóhíd felett. Énekeltek, zenéltek, doboltak, megszólaltatták az üstdobokat is, királyi felsége tiszteletére üdvlövéseket adtak le, az ágyúkat, a szakállas puskákat és az iparoslegények a muskétáikat háromszor elsütötték. Ezen az országgyűlésen a város tulajdonát képező Szent Mihály templom tornyának harangozási jogát883 megkapták az evangélikusok, a városplébános a továbbiakban már nem részesült a bevételekből, a plébánia földjeinek jövedelméből kellett magát eltartania. A város küldöttei ezen az ország- gyűlésen Gradt György884 és Vitnyédi István885 urak voltak. Az országgyűlésen új nádort is választottak. 876 Nádasdy III. Ferenc 877 Itt a krónikaíró valószínűleg rosszul emlékezett az 1646-os ünnepnapokra, mert Jubilate vasárnapja május 9-ére esett. 878 1647-ben az új törvény alapján a rusztiak megválasztották és meghívták magukhoz a soproni születésű Pfister Jánost Meggyesről. 879 Ruszt/Rust, ma A. 880 III. Ferdinánd német-római császár. 881 IV. Ferdinánd (1633-1654) a Habsburg-ház osztrák ágából származó német-római császár, magyar és cseh király. 882 A Platz szóval ekkoriban az Előkapu előtti teret jelölték. 883 A großes Geläut egész pontosan azt jelenti, hogy a torony minden harangjának harangozási jogát. 884 Georg Gradt [5640] 1643-tól volt a belső tanács tagja, 1654-1657 valamint 1662-1663 között városbíró, 1664-1667 között polgármester. 885 Vitnyédy István nemes [4831] Soron város magyar jegyzője. 148
