Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
A német nyelvű krónika magyar fordítása
császári seregeket megfutamították, Őfelsége az országgyűlésnek előzetes kérésükre átengedte az ügyeket,805 majd március 25-én útra kelt és az országgyűlés véget ért. 56. (105-110. p.) Az 1638. év egy nagyon korai év volt, május 7-én virágzó szőlőt lehetett látni, Szent Vid napján (jún. 28.) pedig már mind elvirágoztak és sok helyütt már kihajtottak a hajtások. 8 nappal Szent János napja (jún. 17.) előtt hozzáláttak a gabona aratásának, Margit nap (júl. 13.) előtt pedig már mindet levágták. Három nappal az „öreg János” napját követően érett szőlőfürtöket lehetett találni, melyet saját szememmel is láttam. Június 15- én és 17-én azonban nagy zivatarok voltak, Újhelyen mindent elvert, szintúgy a környékén a szőlőt és a gabonát, majd a zivatar Szikra806 felé vonult, ott, s a Nyék, Keresztúr, Fertőhöz,807 Endréd808 területen, tombolt, s károkat okozott, mélyen beérve Magyarországra. A Laimgruber809 dűlőben és a balfi Satz dűlőben nálunk is teljesen elvert 14 szőlőt, a Kircher, Steiger, Auer, Steinhauffen dűlőt érintette, a kár mértéke azonban a többiekével nem hasonlítható össze. Isten azonban gazdagon megáldotta az embereket, az egész országban 1617 óta nem volt olyan gazdag szőlőtermés, mint idén, egy akó bor 1 dukátot ért, amiért a dukátbor elnevezést kapta. A búzatermés rossz lett, a kukorica azonban elég jó, egy mérő búzát az aratás előtt 2 birodalmi tallérért, a feles gabonát 20 solidusért, a kukoricát 1 birodalmi tallérért adták. Egész aratás időszaka alatt erős volt a szél, ami nagy kárt okozott a búzában. Június 14-én megjavították az órát az elülső várostoronyban, a festő a mutatókat is felújította kívülről és megcsinálta hozzá a negyed órákat. Július 9-én erős mennydörgéses idő volt, Schneller Mihály810 újteleki pajtájába este 3A 4-kor becsapott a villám, akinek a tűzben elégett és tönkrement a gabonája, a tűz azonban ennél az egy háznál megállt és nem terjedt tovább. Szeptember 2-án ifjabb Stainer Jakab úrnak811 átadták a város erdejének azon részét, mely a tisztelt tanácshoz és a közösséghez beérkezett jelentések és tanúvallomások alapján egykor elhunyt nagyapja812 tulajdonát képezte, amikor az polgármester volt. Amikor aztán néhány határjel is előkerült és a tanúk eskü alatt vallottak mellette, a tisztelt tanács és a város közössége ezen erdőt visszaszármaztatta a részére. Három határkövet is kihelyeztek, melynek egyik oldalára a tisztelt város jelét festették két betűvel, a másik oldalára Stainer nevét három betűvel, valamint az évszámot. A többi határjelet fákba vésték, az elsőt Müllner Ferenc813 mezőőr véste egy tölgyfába egy kereszt formájában, a másikat 805 Bár a krónikában ez áll, nem valószínű, hogy a döntéseket átadta volna a rendeknek. Valójában a gyűlés a szerkesztett törvénycikkek szövege elleni rendi tiltakozásra adott királyi válasz kancellár általi átadásával ért véget, a király nem engedett át semmit a rendeknek. 806 Szikra/Sieggraben, ma A. 807 Német neve: Holling. 808 Fertőendréd 809 Meggyesi dűlőnév. 810 Feltehetőleg az 1629-ben polgárjogot elnyert Schneller Mihályról [9745] van itt szó. 811 Stainer Jakab [10.445], ifjabbnak hívják, hogy megkülönböztessék azonos nevű nagybátyjától. 812 Stainer János [10443] 1550-ben tette le a polgáresküt, 1568-tól a belső tanács tagja, majd a későbbiek folyamán városbíró és polgármester. 813 Müllner Ferenc [8112] városi csősz. 139
