Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

A szövegközlés módja és a kötet felépítése

[Be]î Belius, Matthias: Descriptio Liberae Regiaeque Civitatis Sopron. EFK Hist. I. zz.

4 (Sopron vármegye leírásának része. L. BÉL 2001-2006. III.) Bél, mint írtuk, sokszor idézi Lackner Vitáját, bár apró módosításokat hajt végre a szövegben, ami más források idézésénél is jellemző rá. Elképzelhető, hogy az eredeti kéziratot használta, mert a másolatot több helyen a Bél-féle idézet alapján lehet javítani. Mindazonáltal nem kizárt, hogy ezek is Bél saját emendációi, s valójában ő is a másolatot használta. A szövegkritikai jegyzetekben az összes eltérést jelöltük az A szöveg és Bél belőle származó idézetei ([Be]) között. A Bél-idézeteknél a nyomtatásban megjelent változat vonatkozó kötetének - a Sopron leírását tartalmazó kötetnek (BÉL 2001—2006. III.) — az oldalszámait adtuk meg. II. A szövegközlés módja Latin szöveg Az eredeti latin szöveget (A) betűhűen közöltük.

5 Kivétel ez alól a szó eleji u vnek írása, illetve a szó belseji v w-nak írása, amitől kiadásunkban eltekintettünk. A csupa nagybetűvel írt, illetve nagybetűvel kezdődő szavak írásmódját megtartottuk. Az eredeti kézirat lapszámait szögletes zárójelben közöltük a szövegben. Ha Lackner pontosan idézett valamely más műből (Biblia, hivatalos iratok), az idézetet ritkított betűvel szedtük, és a margón megadtuk az idézett szöveghelyet. A nyilvánvaló elírásokat, illetve másolói hibákat, kihagyásokat javítottuk — részben a más művekben fennmaradt szövegtöredékek ([Fri], [Be]) alapján -, de jegyzetben, vagyis a kritikai apparátusban mindig közöltük az eredeti, hibás alakot. A szövegkritikai jegyzetek végjegyzetként, a latin-magyar szöveg után állnak. A szöveget fejezetekre osztottuk, hogy ezáltal könnyebben áttekinthető, hivatkozható legyen. Igyekeztünk közel egyforma nagyságú, témája szerint jól körülhatárolt fejezeteket létrehozni. Ebben segítettek az eredeti szövegben lévő bekezdések is, bár ezek igen kis számban vannak a kéziratban, így azoknál jóval több fejezet készült. A fejezetszámokat szögletes zárójelbe tettük, ezzel is jelezve, hogy az eredeti szövegben nem voltak fejezetek. Szintén a könnyebb átláthatóságot szolgálják az általunk írt margószóvegek, amelyek itt a kézirat nyelvén, latinul állnak. 4 A kéziratra 1. SZELESTEI 1984. nr. 226, TÓTH 2001. 239, 242-243, 252-253, Uő 2006. 245-252. 5 A szövegközlés elveit tekintve leginkább Soós István vonatkozó tanulmányát követtük. L. Soós 2000.