Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza

baddá lévén, késedelem nélkül néhány nap múlva Grazba utazott, ahol ott találta patrónusát, a jogi licenciátus Gablmannt a gimnáziumban, közönségesen Stiftben.

22 Gablmann nemcsak jószívvel és testvériesen fogadta őt, hanem atyailag támogatta is, s a legnagyobb gonndal és buzgósággal oktatta, s megosztotta vele szobáját, lakását és ágyát, amiért semmilyen viszonzást nem várt, csupán ezt az ifjút akarta segíteni. Ezért aztán Lacknert szegénysége ellenére a nyilvános előadásokra is beengedte, mindeközben pedig otthonában magánúton sikerrel oktatta és tanította, a többi rá bízott báróval és nemesúrral, Karl von Éggel, a Wagn fivérekkel, Johann Sigmunddal és Felix-szel,

23 az Ammanokkal és másokkal együtt. Legfőképpen azonban arra törekedett, hogy a Kristófban szunnyadó szellemi képességeket felébressze, s mindennap néhány jogszabályt mondatott fel vele emlékezetből a többiekkel együtt, de közben nem feledkezett meg az érvelés tanulásáról és a stílusgyakorlatról sem. [VI.] Gablmann rövidesen felfigyelt rá, hogy az ifjú Kristóf valamelyest fejlődik, s igyekezett őt merészebbé tenni és az ékesszólás felé irányítani. Ezért rábízta Cicero Q. Ligarius mellett mondott beszédét.

24 Miután ezt emlékezetből megtanulta, nyilvános előadáson, a stájer előkelők felügyelői, Balthasar Wagn és Amman jelenlétében, nagy közönség előtt dicséretesen elszavalta. Ezt persze sokan meglepőnek tartották egy aranyművestől (ahogy akkoriban beszélték róla),

25 főként a nagyságos férfiú, Wagn, aki ugyanaznap az előadás végeztével érdeklődött Gablmanntól az ifjú Kristóf helyzetéről, állapotáról és szándékairól, majd páratlan kedvességével nem szégyellt vele magával beszélni, inteni, s állhatatosságra biztatni. Ez volt Lackner Kristóf tanulmányainak első tanújele. Minthogy megtapasztalta némelyek jóindulatát és elismerését, s hogy bíznak tanulmányai sikerében, nem törődött az irigy szurkálódásokkal, s állhatatosan forgatta Iustinianus, a szentséges császár Iuris Institutiones című művének könyveit, amelyeket a jogi licenciátus Gablmann magyarázott, és délután egy órakor nyilvánosan előadott. Gablmann vitára bocsátotta ama téziseket is, amelyeket nyomtatásban megjelentetett; ezekben Iustinianus módszerét vette vizsgálat alá a tanítványok képességei szerint, és politikai és erkölcsi kérdésekkel öszszekapcsolva vitatta meg a többiekkel együtt.

26 E tanulmányokkal Lackner több mint egy évig foglalkozott - az említett professzor és tanár

27 keze alatt -, és zárt falak között, a jogász kollégium többi kollégájával és társával együtt újból megvitatta a mondott téziseket

28 (kollégák voltak: Karl von Egg báró, a nemes fivérek, Johann Sigmund Wagn és Felix Wagn,

29 Erasmus Kurzleb, a velencei neAhol nyilvános eseményen elszavalja Cicero beszédét