Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza

haljon, atyja jóvoltából a csepregi levegőt a hazai sopronival cserélte fel; de betegsége olyannyira súlyosbodott, hogy kevés remény maradt gyógyulására. De Isten, üdvösségünk szerzője, továbbá az atyai óhajtások és könyörgések végül újból talpra állították. [II.] Miután egészségét visszanyerte, atyja - nem tudván eldönteni, hogy a továbbiakban hogyan gondoskodjék a fiáról — a rokonoktól és tapasztalt férfiaktól kért tanácsot, akik egyformán az elkezdett dolog folytatását javasolták. Ezért atyja, követve a tanácsot, fiát újból Csepregre küldte a tanulmányok és a magyar nyelv miatt, ahol elég szorgalmasan folytatta a nyelvtanulást, valamivel több mint másfél évig. Ezidőtájt a tekintetes és nagyságos NÁDASDY FERENC úr — atyai feladatának tudatában — buzgón fáradozott egy iskola, azaz egy „fényes gimnázium" felállításán és alapításán, és a föld nevezetes vidékeire leveleket és követeket küldött tudós emberekért, hogy a heves ifjúság számára megfelelő és alkalmas kormányzókat, s a tudományoknak világosságát és ragyogó fáklyáit tudja állítani a csepregi gimnázium élére.

8 Ez az Istennek tetsző kívánság nem maradt kedvező eredmény nélkül. A magyar származású, nagyságos és tudós HORVÁTH GERGELY úr, a haza atyja, aki minden erejével a tanulmányok támogatója és a tisztes tudományok előmozdítója volt — ezért ő maga is naponta nyilvánosan előadott saját birtokán (a Késmárk melletti Nagyőrön), illetve gimnáziumában -,

9 a nagyságos NÁDASDY úr számára kettő, a nagy patrónushoz méltó személyt választott ki és küldött el tisztes ajánlólevél kíséretében Csepregre. Az egyik Creutzer volt, híres lelkipásztor és kiváló teológus,

10 a másik NICOLAUS GABLMANN tanítómester, kimagasló filozófus és költő,

11 akik aztán dicséretesen irányították a csepregi egyházat és az ott tanuló ifjúságot.

12 [III.] Amint Gablmann tanítómester az iskola gyeplőit a kezébe vette, Kristófot a tanulásra sarkallta. Az ugyanis a tudományoknak lassanként már búcsút akart mondani, és szilárdan elhatározta, hogy ősei nyomdokát követi s kézműves lesz, és már némi gyakorlatra tett szert a festészetben, rajzolásban és az aranyművességben is.

13 Gablmann azonban — tanulmányainak fő előmozdítójaként — minden erejével azon volt, hogy őt a szándékától és tervétől eltérő irányba, a szabad művészetek útjára vigye, s a tévútról visszavezesse: e célból szabad óráiban, az iskolai oktatás befejezése után saját jószántából tanította. Mivel Lackner igen keveset sajátított el a nyelvtan alapjaiból, ezért, hogy szorgalmát elősegítse, egyre a jövőbeni előléptetés és dicsőség reményével lelkesítette; s bár kora egyáltalán nem állt arányban tanulmányi előmenetelével, Gablmann felfedezte benne a hajlamot, a tehetséget és a kitartást, s ezért nem hagyott fel szándéka véghezviVisszatér Csepregre Gablmann tanítómester a tanulásra sarkallja