Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Előre megírt emlékezet: Lackner Kristóf különös önéletrajza

1618-ban az ország újból felbolydult. A nyugtalanság oka az volt, hogy a gyermektelen II. Mátyás még életében magyar királlyá akarta koronáztatni kijelölt utódát, Ferdinánd főherceget, ami azonban a rendek egy részének nemtetszését váltotta ki. Lackner újból közelről szemlélte az eseményeket. Február 19-én az alispán meghívójának eleget téve megjelent Üjkéren a vármegyei közgyűlésen - ahol már a trónutódlásról tárgyaltak —, s aztán ő lett a város követe a koronázó országgyűlésen (XXXVII.). Itt - hála Révayval való ismeretségének - ott volt azok között, akik a várba felmennek a koronáért (igaz, rangban utolsóként), s érdekes leírást közölt a koronának a várból való le-, majd felhozataláról (uo.). Eszerint a ládából történő kivételkor kezével érinthette az összes koronázási ékszert, majd miután a koronát rendben visszazárták a ládába, Khlesl bíboros érsek felírta vörös krétával a nevét a falra, s ugyanígy tett a többi követ is. Lackner azt is megjegyzi, hogy ő „göngyölte be" (?) saját kezével a koronát.

109 A polgármester részvétele a vármegyei közgyűlésen, majd a koronázáson betöltött szerepe egészen új adat; a Fridelius-tanítvány Dobner Ábrahám Egyed csak annyit vesz át mindebből, hogy Lackner az 1618. évi diétán és a koronázási szertartásokon „nagyszerű feladatoknak tett eleget" (amplissima negotia tractavit)}

10 Amíg Lackner az országgyűlésen tartózkodik, az a megtiszteltetés éri, hogy távollétében választják meg (77 szavazattal) polgármesternek (XXXVIIL). Fentebb említettük, hogy ekkor már belefáradt a kormányzásba, de a soproniak ragaszkodtak személyéhez. Kelletlensége dacára a Vita eme utolsó szakasza tevékenynek mutatja be Lacknert. Hazaérkezte után első dolga volt, hogy felfestette a tanácsházára az újonnan megválasztott uralkodó nevét „emblematikus alakban", a koronázás időpontjával együtt (uo.), ami következetes folytatása volt udvarhű reprezentációs politikájának. Tovább viszi a külvárosi fal építését — ismert adat —, és helyreállíttatja a Tűztornyot, illetve feliratokkal, valamint a magyar címerrel ékesíti (uo.). Itt van két olyan német felirat, amely tudtunkkal nem ismert máshonnan. Végül beszámol arról, hogy kitisztíttatta a halastavat - ez valószínűleg a mai Széchenyi tér helyén egykor elterülő tó lehetett -,

111 és sövénnyel erősítette meg azt. A Vita egészen eddig egy nagyszerű karrier leírása. Lackner valóban sikeres volt a város élén, és ez büszkeséggel töltötte el. Ez érezhető a Vita minden sorából. Az 1619. év azonban nagyon furcsán alakult. Azzal, hogy nem őt választották polgármesternek - valószínűleg nem is vállalta volna -, voltaképpen óriási szerencséje volt, hiszen nem neki kellett hódolnia Bethlen előtt. Mindazonáltal, ha ő meg is őrizte „ártatlanságát", a város letért a császárhoz való hűség útjáról. Ez ellentmondott Lackner egész eddigi politikai tevékenységének, alapvető célkitűzéseinek. Főleg ezért — és kisebb részben a polgármestercsere miatt - maradhatott abba a Vita, ami nagy veszteség a kutatás számára, mert a mű 1618-ig mind Lacknerről, mind a városról igen 109 L. a fordításban a 198. jegyzetet. 110 DOBNER 1714.101. 111 L. a fordításban a 206. jegyzetet.