Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Előre megírt emlékezet: Lackner Kristóf különös önéletrajza

Felső-Magyarországot, ami azonban félreértés, bizonyára a későbbi katonáskodás helyszíneivel keverte össze.

45 A Vitában a morvaországi Ostrau és a lengyelországi Meseritz van említve; amit pedig a felületes diák vélhetőleg újabb, felső-magyarországi iskoláknak vélt, azok már a katonáskodás színhelyei voltak.

46 Arról már fentebb szóltunk, hogy Lackner katonai szolgálatát Eisenreich egy mondattal intézi el, míg a Vitában pontos adatok találhatók annak helyére, idejére és egyéb körülményekre is. A katonáskodás után Lackner kitanulta az aranyművességet apja mellett, ahogy arról Eisenreich is ír,

47 de a Vitában sokkal több konkrét adat van, így Lackner leírja, milyen mesterremekeket készített.

48 Kevéssé ismert, hogy Lackner 1592-ben a wittenbergi egyetemen is tanult egy rövid ideig. Erre Házi Jenő hívta fel a figyelmet, aki megtalálta Isaac Spänespergernek a polgármesterhez írt levelét. Spänesperger ugyanis megemlíti, hogy együtt diákoskodtak Wittenbergben 1592-ben,

49 s eme ismeretségükre hivatkozva kéri Lackner segítségét egy hagyatéki ügyben.

50 Habár Lackner neve nincs benne az egyetem anyakönyvében, ez nem jelenti azt, hogy valami tévedéssel lenne dolgunk. A beiratkozás akkoriban nem volt kötelező, másrészt viszont szerepel két olyan soproni benne, akik 1592. május 21-én vétettek fel a matrikulába: Stainer Ábrahám és Mokh Tamás.

51 Stainer Ábrahám Morvaországba is együtt ment Lacknerrel tanulni,

52 így elég logikusnak tűnik, hogy együtt küldték el őket szüleik Wittenbergbe. Különös viszont, hogy Lackner a Vitában nem említi a wittenbergi tanulmányokat. Ennek oka az lehet, hogy csak rövid ideig tartózkodott a német városban: 1592 szeptemberében már bizonyosan Grazban tanult, pontosabban: ekkor már egy jogi gyakorló vitában szerepelt, mint „válaszoló", miután egy Cicero beszéd elszavalása után tanára, Gabimann (Gabelmann) bevette a „jogász kollégiumba".

53 Ha tehát valóban Stainerrel és Mokh-kal együtt ment Wittenbergbe 1592 májusában, és szeptemberben már javában Grazban tanult, akkor csak néhány hetes egyetemi tartózkodásról beszélhetünk. Lacknernek valószínűleg „nem tetszett" Wittenberg, ahogy Házi fogalmaz, ezért hagyta ott hamar, a Vitában pedig ezért hallgat róla, mert kudarcnak, felesleges kitérőnek tekintette, s egyébként sem tartotta fontosnak. 45 EISENREICH 1714. 6. 46 „...monitu aliorum ad Ost<r>am Moraviae, postea Mezericium, studiorum causa ilium, cum Abrahamo Stainero pie defuneto, parens misit." L. Vita m. A katonáskodásra 1. ugyanott. Még 1. fentebb. 47 EISENREICH 1714. 7-9. 48 Vita m. 49 Spänesperger 1592. május 13-án iratkozott be az egyetemre. L. AAV 390. a 3. 50 HÁZI 1982 nr. 7028. A mondott levelet 1. SL:SVLt Lad. 1. Fasc. 4. nr. 150. 51 AAV 390. a 19, 21. 52 Vita in. 53 Uo. vi. Még 1. uo. a 31. jegyzetet.