Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Előre megírt emlékezet: Lackner Kristóf különös önéletrajza

iskolaigazgató és diákjai is, akik egy beszédgyűjteményben Lackner életútját követték végig.

42 A tárgyalt mű használatára egészen nyilvánvaló bizonyítékot szolgáltat a sorrendben első diák, Johann Jakob Eisenreich értekezése, amelyben egy helyen szó szerint idézi a Vitát, megjegyezve, hogy ezt a Lacknerről készített rövid curriculum vitae szerzője írta (vagyis nem ismerték fel a szerzőben Lacknert!).

43 Nemcsak Eisenreich, hanem csaknem az összes értekező igen sűrűn forgatta és használta szövegünket, annak főbb adatait átvették, s ezek az adatok beépültek a Lacknerrel foglalkozó irodalomba is. Ám a „főbb adatok" alatt azt kell érteni, hogy pl. Eisenreich feljegyezte, hogy Lackner katonáskodott egy ideig, de azt nem vette át a Vitából, hogy Lackner a mostohatestvéréhez, Kolb (Carbo) Jánoshoz ment Kassára, hogy utána Szepsin, Bártfán, Eperjesen, Szepesolaszin, Szepesváralján katonáskodott, s hogy ezalatt a bátyja igyekezett tanítani őt dialektikára.

44 Általában ez a „nagyvonalúság" jellemzi az összes értekezőt: mentségükre legyen mondva, hogy alkotásaik elsősorban retorikai művek, így nem tűzdelhették tele adatokkal, illetve nyilván egy bizonyos terjedelmet sem léphettek túl. Mivel azonban Fridelius és diákjai a fentiek dacára sok információt átvettek a Vitából, különös tekintettel kell lennünk ezekre az értekezésekre, ha pontos képet akarunk adni arról, mennyiben ad újat hozzájuk képest az előkerült „ősforrás". A Fridelius-féle beszédgyűjteményen kívül egyéb Lacknerről szóló kútfőkkel is szembesítjük a Vitát — természetesen csak nagyobb vonalakban, mivel a mű egyes adatainak pontos magyarázatait, más kútfőkkel való öszszevetését és a szakirodalmi hivatkozásokat a fordításhoz fűzött tárgyi jegyzetekben közöltük. Itt a fő célunk az, hogy áttekintő jelleggel mutassuk be a Vita tartalmát, a benne lévő új információkat. Lackner ifjúsága (1571-1599) A címben jelzett életszakasz felső határát az első városi tisztség, a belső tanácsosság elnyerésénél húztuk meg (1599). A Vitának valamivel kevesebb mint fele szól erről az időszakról (I—XVI.). Adatai részben ismertek, a már említett Eisenreichtől, aki ugyancsak a belső tanácsosi tisztség elnyeréséig követte Lackner életét, szinte kizárólag a Vitára alapozva (ha nem tekintjük a kötelező antik citátumokat). Ennek köszönhetően már ismertek a kutatás számára Lackner születésének körülményei, korai iskolázása Sopronban, Csepregen (itt Fridelius diákja némi módosítással mindent átvesz a Vitából). Eisenreich azonban nem említi, hogy Csepreg után pontosan mely iskolákba küldte apja az ifjú Lacknert tanulni. Morvaországot említi, illetve 42 FRIDELIUS 1714. 43 A (nem teljesen pontos) idézet: „Exemplum in hoc, inquit Auctor, qui breve conscriptum vitae Lackneri nostri curriculum posteris nobis reliquit Semproniensibus, ímitatione sane dignum tradidit." EISENREICH 1714.13. - Az idézett hely a Wfában: „Exemplum in hoc Semproniensibus imitatione sane dignum reliquit". Vita xv. 44 EISENREICH 1714. 6, Vita in.