Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

és — a fennmaradt jogi disputatiók alapján — a jogtudomány oktatására jelölték ki Gablmannt. L. P. SZABÓ 2004. 337, 339. 22 Részben a diákok létszámának növekedése, részben a jezsuiták térnyerése miatt az iskola 1572-ben egy új épületbe költözött, amelynek Eggenberger Stift volt a neve. L. P. SZABÓ 2004. 336. 23 Később mindketten a padovai egyetem jogi karára iratkoztak be 1593. november i-jén, bő egy hónappal a szintén oda beiratkozó Lackner előtt. L. MNG nr. 4628, 4629. 24 A mű pontos címe: M. Tulli Ciceronis pro Q. Ligario oratio. A viszonylag rövid 38 kurta fejezetből álló - beszéd megtanulása és elszavalása Lackner retorikai képzését szolgálhatta. 25 Lacknernek láthatóan Gablmann pártfogása tette lehetővé a grazi iskolában való tanulást, amely, mint említettük, főként nemesifjaak számára volt fenntartva. Az előző fejezetben Lackner megjegyzi, hogy szegénysége ellenére látogathatta Gablmann előadásait, itt pedig utal rá, hogy lenézték származása miatt; nem sokkal alább „irigy szurkálódásokat" emleget. 26 A grazi gimnáziumban a jogi képzés az 1550-es évektől jelen volt. 1566-ból ismert az első jogtanár - Georg Lang -, aki Iustinianus Institutióit adta elő. 1570-től a jogi képzés folyamatos volt egészen az iskola bezárásáig, 1598-ig. A jogi előadásokat tartó tanárok előzőleg Itáliában (Padova, Síena) jártak egyetemre. L. P. SZABÓ 2004. 335—337. Gablmann is Padovában szerzett jogi licenciátust (1. a 12. és a 21. jegyzetet). A grazi gimnáziumban való aktív jogtanári működését jelzik a Lackner által is említett, nyomtatásban megjelent disputatiók, amelyekből hétnek a címét ismerjük. A disputatiók tárgyát képező téziseket Gablmann vitára bocsátotta a jogi stúdiumot folytató diákok (Lackner alább olvasható szavai szerint a „jogász kollégium") előtt. A kinyomtatott tézisek címlapján szerepelt a disputatio ideje, illetve a Gablmann által kijelölt respondens („válaszoló", avagy „vitatkozó") neve is. L. P. SZABÓ 2004. 339, 341-342. Eme rövid munkák, illetve disputatiók nem a tanulmányok lezárását jelentették. Inkább „gyakorló vitatkozások" voltak, amelyek a diákok tudásának elmélyítését szolgálták. L. P. SZABÓ 2004. 342. Ez derül ki az önéletrajzból is, amelyben alább az olvasható, hogy Lackner a disputatio után is folytatta a tanulmányait Grazban, egészen 1593 nyaráig. Még 1. a 32. jegyzetet. 27 Vagyis Gablmann. 28 Tehát a Gablmann által kibocsátott téziseket. L. a 26. jegyzetet. 29 L. a 23. jegyzetet. 30 Esetleg azonosítható azzal a Bartholomaeus Wigandus nevű hallgatóval, aki 1594. szeptember 29-én iratkozott be a padovai egyetemen a német nemzet anyakönyvébe, mint „az előző kettő nevelője" („praeceptor duorum proxime praecedentium"). L. MNG nr. 4756. Az „előző kettő" egy stájer testvérpár, Georgius és Maximilianus Schrattenpach. L. uo. nr. 4754, 4755. Ebben az esetben a neve előtti M. a szokásos módon „magister"-t jelenthet; bár kérdéses, hogy akkor miért