Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

volt ő is a jogász kollégiumban. Ám erre magyarázatot adhat, hogy tudunk egy Bartholomaeus Wigandról, aki 1588-ban respondens volt bizonyos tézisek vitájában a marburgi egyetemen (De causis, aliisque prosthêkais Axiomata philosophica, Quorum tuendorum... praeside Rodolpho Goclenio...periculumsubibit Bartholomaeus Wigandus Cassellanus. Marpurgi 1588.). Könnyen lehet, hogy bár egyetemi fokozata volt, ugyanúgy tovább képezte magát, mint korábban Gablmann; vagy egyszerűen mint nevelő ment Padovába, ott viszont ő is tanulmányokat folytatott, mint Lackner. A tézisek címe: Theses de usucapionibus, donat. et seqq. IL tit. lib. 11. Inst. lur. cum materiis D. & C. nobilioribus ad disputandum propositae in Gymnasio Illustriss. Styriae procerum Graciensi, a Nicolao Gablmann, I. C. Respondente Christophoro Lacknero Semproniensi Pannonico. Disputatio septima ad 12. & 19. Septemb. horis & loco ordinato. Graetii Styriae, Ioannes Faber, 1592. Szövegét közölte és fordította P. SZABÓ 2004. 347—366. A címből kiderül, hogy a tézisek megvitatása két „részletben", 1592. szeptember 12-én és 19-én zajlott le. Valószínű, hogy a téziseknek az azokat előterjesztő Gablmann a szerzője, nem pedig a „vitatkozó" szerepét vállaló Lackner, amint azt Kovács József László állítja (KOVÁCS 2004. 13—14.). A tézisek címe a tanár szerzőségére enged következtetni; továbbá sem a soproni tanácsnak küldött ajánlólevelében (1. a köv. jegyzetet), sem itt, az önéletrajzban nem utal Lackner arra, hogy ő írta volna a téziseket (ellentétben az egyetemi téziseivel, amelyekről említi, hogy ő maga írta őket. L. a ix. fejezetet). Ebbéli vélményünkben erősített meg minket P. Szabó Béla, Lackner jogi munkásságának avatott kutatója is, aki szerint a grazi iskola nem nyújtott annyira magas jogi képzést, hogy a diákok önállóan képesek lettek volna ilyen szintű téziseket összeállítani (P. Szabó Bélának ezúton is köszönjük a hozzánk írásban eljuttatott állásfoglalását). A tárgyalt tézisek tartalmi ismertetését, elemzését 1. P. SZABÓ 2004. 342—346. Az ajánlás szövegét 1. P, SZABÓ 2004. 344, 55. jegyz. Lackner 1592. október 14-én küldte el a téziseket a tanácsnak egy levél kíséretében, amelyben jelzi, hogy a tézisek védését a tanácstagok által is jól ismert és tisztelt tanár, a meg nem nevezett Gablmann utasítására vállalta el (azt viszont nem említi, hogy ő, Lackner írta volna őket): „...Hoc recipio hisce Thesibus, quas ingenü excolendi gratia pro virili defendendas assumsi, quia jussus ab eo, quem optime nostis, cujus auctoritas non modo apud me, verum apud nostrates plurimum valet." Gabimannt csepregi rektorsága idejéből ismerhették a soproniak. Megjegyzendő még, hogy Lackner a levélben „noviter factus studiosus"-nak, vagyis „újdonsült tudósnak" nevezi magát, de ez nem valami hivatalos cím volt; erre mutat, hogy elmondása szerint „elméje pallérozása végett" („ingenü excolendi gratia") vállalta a respondens szerepét, vagyis gyakorlás céljából (még 1. a 26. jegyzetet). A levelet 1. SL:SVLt Lad. I. Fase. i. Nr. 7. Lackner később mostohaanyja, Consul Anna leveléből értesülhetett a szomorú tényről, miszerint a tanácstagok egyáltalán nem törődtek