Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza
nius 11-én, körülbelül délelőtt 8 órakor az ellenség és a lázadók végül körülvették és tűzzel-vassal elpusztították a soproni külvárost, s néhány embert örök szolgaságba hajtottak. 94 A haza ily nyomorúságos helyzetében, habár sóhajok közt, de ereje szerint védelmezte a haza érdekében az említett negyedet és bástyát, 95 ahová helyezték. Erre tanúk Trautmansdorff 96 és Salm 97 katonái, a segítségül itt elhelyezett császári csapatok. 98 Június 24-én a nagyságos tanács rendelkezése szerint a fehér bandérium élére állították, s a külváros kapuin kívül Trautmansdorf parancsnok, mint kapitányt ünnepélyesen megerősítette tisztségében. 99 [Június] 27-én a Szent Mihálytemplomnál vert tábort az ellenség, mely templomot aztán könyörtelenül elcsúfították. De miután bizonyos számú polgár kirohant rájuk, kétszeresen bosszút álltak rajtuk a soproniak. 100 Ugyanaznap este az ellenség halálbüntetés terhe mellett szigorúan megadásra szólította fel a császári katonaságot a polgárokkal együtt, de ágyúgolyó-zápor és fegyverzaj volt rá a válasz. A következő napon, június 28-án erős felmentő seregével megérkezett Georgio Wasto (Basta), akinek Trautmannsdorff úr nevében Lackner doktor elébe ment és úgy fogadta, mint mindenkinek kedves védelmezőt és édesatyát. 101 Az ellenség viszont, értesülve a felmentő seregről, futásnak eredt és a hátát mutatta nekünk, de még előtte a „vitéz" Némethy Gergely otthagyta kézjegyét Szent Ferenc kolostorának tornyában. 102 [XIX.] E parancsnokhoz, vagyis Bastához és csapataihoz ugyanaznap délután csatlakozott Lackner doktor bandériumával és katonáival, majd Keresztúr (közönségesen Kreutz) várához vonult. A várvédők ellenségesen fogadták, s nagyobb ágyúkkal és puskákkal [lőtték] a teljes császári sereget. De miután falaikat egy hasonlóan viharos ágyúgolyó-zápor átlyuggatta, tárgyalást és a megadás lehetőségét kérték a magasságos tábornagytól. Ekkor Lacknert küldték a keresztúriakhoz, hogy a legfőbb hadvezér, a tábornok nevében kérdezze meg tőlük: készek-e a császáriak pártjára állni. Trautmansdorff báró, Windischgratz kapitány, Burcardus von Saurau báró, s más bárók és hadvezérek jelenlétében bocsátották útjára. [A keresztúriak] a következő választ adták (írásban, hogy a nagyságos Basta parancsnok biztos legyen hűségükben): vétkeztek és bánják, bocsánatot kérnek botlásukért; a jövőben azonban mindenképpen hűséget akarnak tanúsítani a császárnak és azt meg is akarják őrizni. Ezt a végzést Lackner doktor éjszaka elvitte a nagyságos Basta sátrához avagy vászonnal fedett lakhelyéhez, illetve a vár mellett lévő kertben elhelyezett kocsijához, amelyben feküdt, és a magasságos vezérnek saját kezébe adta. 103 A fehér bandérium élére helyezik, mint kapitányt Basta a soproniak segítségére siet Lackner csatlakozik hozzá és részt vesz Keresztúr várának ostromában