Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TANULMÁNY - TÓTH GERGELY : Bél Mátyás leírása Sopronról és Sopron vármegyéről: a mű és forrásai

színes epizóddal tarkított első rész gyenge latinsága ellenére izgalmas olvasmány, és Lackner Kristóf ifjúkorára nézve alapvető kútfő. A kézirat második fele különösen abból a szempontból lehet érdekes, hogy Lackner mit tartott fontosnak kiemelni városbírói, majd polgármesteri munkájából. Nagyra tartja például a polgárok belé vetett bizalmát, s egyben büszke is rá: minden évben, amikor valamilyen tisztségre választják, leírja, hogy hány szavazatot kapott. Érezhetően büszke továbbá országgyűlési szerepléseire, ahol a városért fáradozott. Az 1613. évnél elbeszéli, hogy a diétán elérte a Szent Mihály-templom visszaadását és vele együtt az abban való szabad vallásgyakorlatot, valamint megszüntette a „pozsonyi igát" (vagyis a bor kivitelét tiltó 1609: XLIII. törvénycikket, mely állítólag a pozsonyiak sugalmazására született).

59 Mindig szót ejt építkezéseiről (egy helyen általánosságban össze is foglalja, milyen épületek létrehozása, vagy helyreállítása köszönhető neki),

00 s nem felejti el leírni azt sem, ha valamilyen új szőlő telepítését, vagy régi, elvadult szőlőskert újratelepítését végezte el.''

1 Furcsa viszont, hogy szinte szót sem ejt az általa 1604-ben alapított Soproni Nemes Tudósok Társaságáról (Foedus Studiosorum Nobilium Semproniensium).''

1 Két hoszszabb kitérőt tesz, kissé megszakítva ezzel az évkönyv-formát. Az egyik ilyen kitérő műveinek a már említett felsorolása,

63 a másik pedig az 1605-ös ostrom alatti személyes vitézségének az elbeszélése."' Láthatóan nagyon büszke volt mind katonai, mind írói erényeire. Lackner önéletrajza tehát egy adatgazdag, érdekes alkotás, amelyben a 48 éves polgármester érthető elégedettséggel, de az ifjúkori nehézségeket sem elhallgatva tekint vissza addigi életére. Az iratot lemásoltató és felhasználó Bél w Vita pp. 38-40. Bél a „pozsonyi igáról" írtakat beleilleszti a várostörténetbe (lásd: XXI. §.), ám a Szent Mihály-templom visszaszerzését — a kancellária vallási témákkal kapcsolatos tilalma miatt (lásd fent) — kénytelen elhallgatni. "" quantum denique in restauratione murorum, hinc inde Xenodochii, molae pulveris tormentarii, pontium, publicae viae, vinearum etc. effecerit, prout patriae commotio invigilarit, omniaque in meliorem statum redegerit, neminem nisi invidiam praeterit." — Vita p. 42. 61 Leírja például, hogy I6l4-ben a tanács beleegyezésével újraültette az elvadult „Königs Weingart" nevű szőlőt. — Vita p. 46. h- Az egyesület neve csupán műveinek fentebb már említett lajstromában tűnik fel, Lackner ugyanis itt megemlíti, hogy ő fogalmazta meg a társaság rendszabályait, valamint beszédet írt annak évfordulójára. — Vita p. 36. — A társaság szerepének és működésének vizsgálatára, céh-jellegének bemutatása: GRÜLL Tibor: Literátuscéh vagy Tudós Társaság? Gondolatok Lackner Kristóf Soproni Nemes Tudós Társaságáról. In Házi ekv. 181-199. Lásd továbbá: KOVÁCS 2004.61-87! 63 Ezt a felsorolást Dobner Ábrahám Egyed szinte szó szerint átemelte a már fent említett, 1714ben tartott előadásába, s egyben kiegészítette azt a lajstromból hiányzó, tehát 1618 után megjelent Lackner-művekkel. — DOU.NKR: i. m. 101-103. Szintén egyértelmű az önéletrajz használata másik két Fridelius-tanítvány, Eisenreich János Jakab és PochJános Kristóf előadásában, melyek közül az előbbi Lackner ifjúkoráról, míg az utóbbi hivatali pályájáról szól (az előadásokat lásd FRIDELIUS: i. m. 1-15., 15-31.). Ez azt bizonyítja, hogy Fridelius és tanítványai ismerték Lackner önéletrajzát és fel is használták azt. b

'' Bocskai seregeinek ostromáról szóló leírását, illetve az 1605-1606. évek egyéb eseményeinek leírása: Vita pp. 25-31. Ebből megtudható, hogy Lackner részt vett a l605. őszi nyugatmagyarországi hadműveletekben is, csatlakozva a császári ezredes, Johann Tilly seregéhez. -Uo. 29-30.