Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

A kastély alapjai XIV. századiak. A késő gótikus eredetű, négyzetes udvart körülhatároló, saroktornyos épületet Esterházy Pál 1663-ban kezdte átépíttetni Carlone tervei szerint, az építkezések 1672-ig tartottak. — MOLLAY 1956. 72.; DÜMMERLING 1960. 80-87.; HARICH 1972.; SCHMELLER-KITT 1980. 65-83.; ML 1. 376.; ML 2. 641. Mindkét sorban kronografikon van (lásd a latin szöveget), melyeknek megfejtése mindkét esetben 1662 (MDCLVVII). — A fordító jegyzete. Sámson: bibliai alak, rendkívüli testi erejű vitéz, Izrael bíráinak egyike. — Milón: roppant testi erejű görög atléta. Tűzkő: szarúkő. Üledékes kőzetekben, főleg mészkőben előforduló, többnyire gömbölyű vagy korong alakú zárvány. — TtKl 1. 634.; TtK/2. 1006. A szökőkút dísze Herkulesnek a vízikígyót legyőző szobra. — Vö.: St(tmbólumtár. 208-209. Heliaszok (Heliastraea): telepes korall. Itt megszemélyesített lények. Daphné: nimfa; Apollón szerelme elől menekülve változott babérfává. A magyarok harmadik bejövetele: Bél és kortársai felfogása alapján a magyarok (tényleges) bejöveteléről van szó, az előzőek: hunok és avarok után, akiket a magyarok őseinek tartottak. — Vö.: BÉL: Sopron vm I. 72-73, 149—150. Nándorfehérvár 1070-es ostroma: A Képes Krónika szerint 1071-ben a helybéliek közül Ján(os) soproni várispán (és nem Esterházy Lajos) volt az, aki kitüntette magát a magyarok besenyők elleni harcában. — MOLLAY 1956. 42.; A forrásközlés: SrH 1. kötet. (Újabb kiadás.) 371.; Ján(os) szerepéről: ZSOLDOS 2002. 9-10. — Itt az Esterházy-hős szerepeltetésekor a családi legendárium megnyilvánulásáról van szó, Ján nem tartozik az Esterházy-család tagjai közé. Az ostromról Bél Mátyás már korábban is szólt: BÉL: Sopron vm. I. 73—74, 150-151. Bél Mátyás II. András király keresztes háborújához köti az Esterházy-hős szerepeltetését. András a (volt egyiptomi, ekkor) Ajjúbida Szultánság egyik városa, Damiata/ Damietta ellen, hajón, a Jeruzsálemi Királyság egyik városából, Akkonból indulva, valóban 1218-ban intézett (sikertelen) támadást. Az 1396. szeptember 28-án lezajlott nikápolyi csatában résztvevő Esterházy György az eddig felsoroltak között az első, aki a családi genealógiában is szerepel. — ESZTERHÁZY 1901. 10. Téves adat, Esterházy Miklós tárnokmester soproni főispánként a kismartoni uradalmat még előzőleg, 1390-ben szerezte meg. — MOLLAY 1956. 48. — A további szövegrészben szereplő Esterházyak életútját feldolgozta: ESTERHÁZY 1901. passim. Esterházy Farkasra újabb életrajz: BERÉXYI 1997. Esterházy Pál hivatalviselésére, közigazgatási tevékenységére: IVÁNYI 1991. A tizenöt éves háború legnagyobb ütközetében, a mezőkeresztesi csatában 1595. október 26—28 között a Habsburg és az erdélyi egyesült seregek szenvedtek vereséget a törököktől. — Újabban lásd: TÓTH 2000. és KELENIK 2003.! A Vezekénynél elesettekről lásd: BÉL: Sopron vm. 1. 59, 127. (irodalommal) és azóta megjelent: BERÉNYI 2001.! A Lajta-hegység magaslatai: északkeleten a Lebzelterberg, keleten a Nap-hegy, délkeleten a Fuchsberg.