Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

és költséget áldozott a vár ékesítésére. Amellett ugyanis, hogy a termésnek, különösen a gabonának a raktározásához szükséges, és egyben arra alkalmas, jeles méretű magtárat építtetett, a sziklába, amelyre a vár épült, terjedelmes borpincéket is vájatott, melyek nem kevésbé tágasak, mint hűvösek. Ezek ma is nagy becsben állnak a bor tisztaságának megőrzése folytán. XIII. Miután Lászlóilyen tiszteletreméltó halállal eltávozott, édestestvére, a tizenhét éves Pál követte őt, az ég páratlan kedvezéséből és egyben az Esterházy-nemzetség örök ékességére. 1635-ben jött a világra, éppen a boldogságos Szűz Mária születésnapján.

144 Már fiatalsága első éveitől kezdve a magasabb tudományok felé fordult, olyan erős igyekezettel, hogy úgy tűnt, mintha nem szórakozást, hanem megélhetést akarna általuk szerezni, ahogy azt a homályos származású emberek szokták tenni. Amint erről a pályáról elkerült, teljesen Marsnak adta át magát: ekkor ugyanis a török háborúkban vergődő hazánk azt követelte meg nemeslelkű fiaitól, hogy ne a tudományokat pártoló, hanem a fegyvert öltő Pallas táborát kövessék megfontoltan s egyben állhatatosan. Alig tette meg az első lépéseket a katonai életben — minden téren kedvező jelek mellett —, amikor két tisztséget ruházott rá a császár: egy katonait és egy békebelit. A pápai kapitányság volt, amit legutóbb László, őelőtte pedig a legidősebb testvér, István hagyott üresen: ehhez járult még Sopron vármegye legfelső igazgatása. A jóságos III. Ferdinánd mindkettőt e még fiatal, de rendkívüli reményekre feljogosító ifjúnak adományozta. Ezután PÁL. tovább gyarapodott tisztségekben, ugyanis FERDINÁND a tanácsosok, LIPÓT pedig az udvarnokok közé emelte. Ezután 1659-ben királyi udvarmesterré emelték, végül 1663-ban kiváló érdemeiért a magasabb rendű hadvezérek közé választották. Abban a csatában, amit 1664-ben vívtak Montecuccoll vezetésével — s Mars mieinkhez való rendkívüli kegyessége mellett —, Pál valóban fényes jeleit adta vitézségének.

143 Ezért történt, hogy 1667-ben Magyarország azon részén, melyet „antemontaná"-nak ('alsó-magyarországinak') neveznek, LIPÓT a hadsereg fővezérévé tette. E természeténél fogva nehéz és bizonytalansággal teli feladatot olyan kiválóan látta el, hogy nemcsak honfitársainak, hanem a királynak, illetve a katonai és világi tisztviselőknek is kivívta az elismerését. Gyakran összecsapott ugyanis véletlenszerű, vagy előre eltervezett csatákban az ellenséggel, továbbá hol erővel, hol rettegést keltve elragadta tőlük számos várukat és kastélyukat, amelyek a mieink számára a legveszedelmesebbek voltak. így Esterházy erénye már nem lassú léptekkel, hanem gyors lépésben igyekezett a Magyar Királyság legmagasabb tisztségei felé. 1681-ben, a soproni országgyűlésen a karok és rendek csodálatos egyetértése mellett a Magyar Királyság NÁDORÁVÁ nevezték ki.

146 Lipót érvényesnek ismerte el ezt a választást,