Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA
VIL §. Amit eddig elmondottunk, az a város fejlődésére vonatkozott: most Mikor övezték lássuk a továbbiakat. Hosszú ideig védtelenül állt a város. Később, fallal osztót. Bocskai zavargásának elmúltával 65 a polgárok — emlékezve arra, mennyire ki voltak téve a kóborló katonák kénye-kedvének — elkezdtek foglalkozni a város megerősítésének gondolatával. Az ehhez szükséges kellékeket a mostoha idők miatt elég sokáig tartott összeszedni, míg végre el lehetett kezdeni a munkálatokat. De amint összegyűjtötték őket, hamarabb kész lett a munka, mint bárki gondolta volna. Úgy értesültünk ugyanis, hogy még az 1614. évben, amikor az alapokat megvetették, a várost fallal körül vették. Ezek magassága tíz ölt, vastagsága két ölt tesz ki. A falakhoz kilenc bástyát építettek hozzá, ezek azonban silányak és kerek alakúak, s inkább a látszat kedvéért készültek, mint az ellenség visszaverésére. 66 Kertnek lehetne nevezni, melyet kerítéssel vettek körül. Egyébként két kapun keresztül van Két kapuja van bejárata, melyek közül az egyiket fekvése folytán felsőnek, míg a másikat alsónak hívják: emez a tóhoz vezet, míg amaz vele szemben nyugat felé néz. Mindkettőt két-két csekélyebb bástya védi. A városfalon be- A városka belső lüli utcák és épületek takarosak, nem éppen valami különösen fény- **P e úzőek, hanem olyanok, mint ahogy az egy csinos városkához illik. A rusztlak ugyanis szeretnek kényelmesen lakni, de éppúgy szeretik a gazdálkodás lehető legnagyobb részét házaikban végezni el. így aztán úgy készítették házaikat, hogy a marhát otthon tudják etetni és a mezei terményeket is otthon tudják tárolni — de nem mindenki, csak azok, akiknek nagyobb telke van, s ezért nagyobb részük van a gazdálkodásban. VIII. S. A magánházak jellegéből sejteni lehet, milyenek a középületek. A vá- A városháza rosháza nem teljesen a város közepén van, hanem valamivel közelebb elhelyezkedése és van a felső kapuhoz, mint az alsóhoz. Az épület négyszögletű, és két- ' ^ szintesre van felhúzva. 67 Belső helyiségei a város lehetőségeihez mérten tágasak és egy városháza számára megfelelően vannak kialakítva. Szabadon körbe lehet járni, hogy védeni lehessen az elharapódzó lángoktól, amennyiben tűzvész terjedne szét a városban. Ide gyűlnek össze a város elöljárói, és ha a helyzet úgy kívánja, a polgárok tömege is. Három nap van kijelölve az ítélkezésre és a közgyűlésre minden A kb\ügyek egyes héten, úgvmint a kedd, a csütörtök és a szombat. Az elöljárók két irányítása csoportra oszlanak: ebből a nagyobb hatalmút „belső" szenátusnak, az ez alatt állót „külső'' szenátusnak nevezik. Mindkettőben nyolc-nyolc férfi van: ennél többet a takarékos város nem enged meg. Közülük