Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

Habár városunk eredetét világosan vissza lehet vezetni a rómaiakra, azt már nehéz kibogozni, mi volt a sorsa hajdani keletkezése után. Ennek az az oka, hogy ama gondatlan kor semmit sem foglalt írásba; másrészt pedig az, hogy azokban a mostoha időkben, melyek egymást követték, a város oly kicsinyre olvadt, hogy még a leggondosabb íróknak is alig volt mit megemlíteniük róla. Valószínű az a feltevés, hogy a magyarok, valamint az osztrák és stájer hercegek közötti kegyetlen és gyakori háborúkban a mégoly kicsinyke Kaszthoz sem volt kíméletes a sors.

54 Itt említjük meg, hogy Frigyes, Ausztria utolsó hercege elpusztította Magyarországnak ezt a vidékét, épp akkor, amikor IV. BÉLÁNAK a tatároktól elszenvedett veresége után az egész Dunán inneni terület semmivé lett.

55 Később Ottokár támadta meg seregeivel újra és újra e határvidéket, sőt még birtokolta is azon szerződés feltételei alapján, mellyel Frigyes az említett Bélától e határ menti vármegyéket kicsikarta. Nem bánt kegyesebben a végzet a rusztiakkal abban az időben sem, amikor I. Albertnek hol a Kőszegi hercegeket, hol meg III. ANDRÁS királyt kellett fegyverrel távol tartania határaitól. Ismétlem, minderre könnyű következtetni ama viszontagságos időkből. Úgy véljük, Ruszt ekkor került először az óvári birtokhoz. I. Albert ugyanis háború árán sem engedte ki a kezéből Vas és Sopron megyéket, melyeket az említett szerződés alapján szerzett, Mosón vármegye birtokát azonban, sőt Pozsonyt is, hozomány címén Agnes lányára hagyta, miután hozzáadta őt III. ANDRÁSHOZ.

56 Azt gyanítjuk, hogy Ruszt akkoriban azon falvak, illetve városok között volt, melvek az óvári birtokot, s innentől fogva a királynők hozományát képezték. A város sorsa homályba vész; miért? Az_ ausztriaiak és magyarok közti háborúk u/egrá^xtik Következtetés arra nézve, mikor került a\ óvári birtokhoz IV. i Egészen eddig homályban volt Ruszt: kicsinysége miatt nem ismerték. MÁRIA, I. Lajos lánya, miután Magyarországon uralomra jutott, kiváltságokkal ékesítette Rusztot. Hogy vajon egyben városi rangra is emelte-e, nem állíthatom biztosan: vannak ugyanis, akik úgy vélik, hogy korábban érte ez a megtiszteltetés. Erre abból következtethetünk, hogy már a régi korokban megkapták a királyoktól a jogot arra, hogy borosedényeiket beleégetett betűvel jelöljék meg. Akárhogy is áll a dolog, az óvári uradalom része maradt egészen korunkig,"

1 bár a királyok olykor kiszakították onnan és zálogba

c) adták. A birtokoE zálogosok között voltak a Harracb grófok, akik az uradalmat egészen 1630-ig birtokolták. Okét az egripüpsök követte 1633-ban, mígnem — szinte kézről kézre járva — a híres Tarnoviczj özvegy hatalmába került. Végül NAC;Y LIPÓT engedélyével visszaváltották. Mária királynő kiváltságokat adományoz neki A következő királyok zálogba adják és sorsa mostohább les%