Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

Carnuntum Ulmusba XIIII. Scarabantiába XXV. Sabariába stb. XXXIII. Tudvalevőleg azt az utat mutatják itt be, amely a felső-pannóniai Carnuntum coloniából Alsó- Pannóniába tartott, ahol Sabaria volt. Carnuntum, melynek romjai még ma is állnak, Petronella mellett,

4 a Duna magas partján feküdt, mint arról LAMBECIUS'

J bőségesen írt.

4H Az innen dél felé tartó utazó 17/W-ba, vagyis a mai Kasztra érkezett, amely tizennégyezer lépésnyi távolságra feküdt, ugyanannyira, mint amennyit a térképek feltüntetnek. Innen az U/m-tól huszonötezer lépésnyire levő Scarabantiába vezetett az út. Ugyanennyi a távolság Ruszt és Csepreg között — már amennyiben az utóbbi Scarabantla. Szerintünk az Ulml fekvéséről alkotott fenti elképzelés nemcsak valószínűbb, hanem sok szempontból helytállóbb is, mint a CLUVERUSÉ.

d)49 így, ha már a városunknak római eredetű elnevezést keresünk, akkor ne a rus, hanem az ulmus szóból származtassuk. II. §• Mindezt nem hallgathattuk el, hiszen senki sem figyelt fel erre azok közül, akik az ókori földrajzot az újjal összevetették. Ezek után könynyű következtetni a város régi korára. Bizonyosan laktak itt rómaiak, mivel Carnuntumban a XIV. Gemina Legio állomásozott."'

0 Talán külvárosi udvarházak voltak e helyen, vagy pedig a telepesek általában szétszórtan elhelyezkedő tribusai népesítették be. A rómaiak municipiumai ugyanis kétségkívül kedvelték az alkalmas helyen épített udvarházakat.

31 így nehezen tudnám elhinni, hogy e hely lakatlan volt, amikor köröskörül az egész vidéken rómaiak laktak. A város fekvése ma is olyan kellemes, hogy elgondolni sem lehet szebbet. Egyik oldalról a tó öntözi, szelíden nyaldosva a szántóföldeket, másik oldalról pedig egy hegy határolja, mely se nem magas, se nem meredek, hanem finoman emelkedik felfelé, s olyan gazdagon borítják a fák, hogy nincs ennél a látványnál semmi kedvesebb/"

12 A hegyek magaslatai és a Fertő vize között helyezkedik el Ruszt egy sík helyen. Körötte kevéske gabonaföld van, azon túl pedig, az említett hegy bájos lankáin szőlők találhatók, melyeknek gyümölcse alig marad el a soproniakétól. Emellett a levegő annyira egészséges, hogy járványt csak ritkán enged ide, sőt, olykor menedékül szolgál azoknak, akik a levegőben máshol erőre kapó ragály elől futnak. Mint említettük, ezt tették a soproniak 1713-ban.^ c) A bécsi császári könyvtárban, de már nincs kéznél. Lásd továbbá: CHRISTOPHORUS CELLARIUS: Geographia antiqua, II. könyv, VIII. fejezet. 551. oldal, sk.! ll> Lásd: Vindelicia, V. fejezet. 26., 29. oldal! E helyen bizonyosan voll római település erre kellemes fekvéséből és egészséges levegőjéből lehet következtetni