Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

264 A település neve helyesen: Fraknóváralja. A Mária tiszteletére alapított plébániatemplomhoz tartozó szervita kolostort Esterházy Pál alapította 1695-ben (és egészen 1982-ig működött). — A fraknói uradalom történetéhez lásd: PRICKLER 1998a.! 2fo A két település közti erdő-borította domb a 352 méter magas Scheibenhez kapcsolódik. 266 A település történetéről lásd: KUBITSCHEK 1926. 318-321.! 267 Wolfgang LAZIUS műve: Commentariorum Relpubltcae Romanae, illius In externls provlnclis bello acqulsltis, constltutae, libri duodecim. Basileae, 1550. —- Bél Lazius-olvasata hibás (ahogyan azt a magyar udvari kancellária hivatalnokai is a nekik véleményezésre elküldött vármegyeleírásról megjegyzik). A leírt római kori emlékeket Lazius Marczium (Márcfalva) határára helyezi (s nem illeti a Mirtenum elnevezéssel). — Bél lev. 405. sz. 224. 2614 Somfalva/Schattendorf a 322 méter magas Kakukk-hegy nyugati oldalán található. 269 Településtörténetéről, birtokosairól lásd: SKM 610.! 270 A település itt leírt kiválósága figyelemreméltó, hiszen 1594-ben a törökök elpusztították. Az Esterházyak ezt követően újratelepítették. — SKM 602. 271 Farad: a XII. századi eredetű település a XVIII. században az Esterházyakon kívül az Ostffy és kisebb köznemesi családok birtokában volt. — SKM 489. — Németi említése: uo. 599. 272 A Rähnitz (Répce)-patakról. 273 A település történetéről lásd: KUBITSCHEK 1926. 286-290.! 274 Lók Mária-kegytemplomának búcsúnapja: augusztus 15. 273 A két település sík vidéken helyezkedik el, nincs közöttük hegy. 27fi A Csávai-patak/Schwarzbach. 277 A Soproni-hegység délnyugati vonulatai között. 278 Ólmod/Bleigraben etimológiája: a német Bleigraben értelme 'ólomszínű agyagtalajba ásott árok; ilyen talajban lévő mélyedés'. A magyar helységnév a német fordítása. — KISS 1988. 2. 274. 279 Ma ezt a patakot nevezik Csávai-pataknak. 280 A Répce-patak mellett. 281 Itt a szövegben több hiba is megfigyelhető. Egyrészt ez a rendkívüli hársfa korábban is feltűnik forrásunkban, csak éppen Középpulya faluval kapcsolatban (lásd: Lánzsér birtoka, 7. paragrafus); másrészt pedig maga Középpulya falu is két birtoknál szerepel (azaz Lánzsér és Léka várának birtokánál). Mivel Bél utólagosan toldotta be Felső- és Középpulyát Léka birtokának falvai közé (lásd: p. 152.), illetve Alsópulyánál is ő írta oda utólag a nyárfáról szóló mondatot, valószínűleg az történt, hogy elkerülte figyelmét azok korábbi, más helyzetben való szereplése, s a korábbi szöveghelyeket visszamenőleg nem javította. — A fordító jegyzete. 282 A vizenyős vidéket Hánynak hívják. A kapuvári uradalom gazdálkodási rendszeréről a XVI-XVII. században: KATONA 1997.; HORVÁTH 2004. 283 A Paradisiaca-almát Bél Mátyás a Sopron város környéki gyümölcsösök leírásakor is említi: BÉL: Sopron vm. I. 97, 177. — Pomona a gyümölcs és a gyümölcstermés istennő-