Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

je a rómaiaknál. — A továbbiakban felsorolt településeken kívül is, a kapuvári uradalomhoz tartozókról és gazdálkodásukról lásd az előző jegyzet hivatkozott irodalmát! 284 Garta eredetileg nem tartozott az uradalomhoz, a Nádasdyak telepített katona települése. A privilegizált lakosságú település uradalomba történő betagozása a XVIII. század első felében történik meg. — Vö. HORVÁTH 2004. 2

^ Az első ízben egy oklevélben 1217-ben említett egyutcás falunak a XVIII. század első felében az Esterházyakon kívül többb köznemesi birtokosa is volt. Jövedelmét elsősorban szántói és három malma biztosította. — SKM 462.; HORVÁTH 2004. 353., 373. 286 Valószínűleg jó termőföldjeinek köszönhette a település a környező helységekhez képest kedvező anyagi jólétét a XVIII. század folyamán. — SKM 472.; HORVÁTH 2004. 353. 287 Rábakecöl gazdálkodásáról említést tesz: HORVÁTH 2004. 353. 288 A középkori eredetű település (első említése egv 1222. évi oklevélben történik) határát 1528-ban csatolták a kapuvári uradalomhoz, 1704-ben a császári csapatok felégették, ezt követően gazdasági fejlődése zavartalan, folyamatos volt. — SKM 473.; KINCZER 2000.; HORVÁTH 2004. 253. 289 Barbacs 1528-tól volt része az uradalomnak. — HORVÁTH 2004. 253. — A Barbacsitó és a mocsárvilág korábbi említése: BÉL: Sopron vm. 1. 35, 109, 186. (54. jegyzet. A Barbacsi-tó gazdálkodásáról szóló irodalommal.) Valamint KINCZER 2000. — A kapuvári uradalom tavi gazdálkodásáról lásd: HORVÁTH 2004. 258.! 290 Pordányban már a XVI. században jelentős Nádasdy major működött, a XVII. század elején a felsővidéki uradalomrészekben egyedül csak ott volt ököristálló. — THOLT 1934. 15, 57 291 Bél itt az előző század meghatározó eseményére utal, Tamásit a XVII. század derekán Nádasdy (III.) Ferenc kiváltságolt katonatelepülésként újratelepítette. 292 Az egyutcás falu csak a XVII. század második felében alakult ki, a Flanságot átszelő egyetlen út mentén; a mocsárvilág körülölelte. — SKM 455. A település történetének összefoglalója: NAGY 1978. és KINCZER 2000. 293 Agyagos a XVIII. század első felében a süttöri uradalom települése volt. — A település történetéről lásd: SKM 455-456.; HORVÁTH 2004. 253.! 294 Vitnyéd jövedelmét elsősorban a halászat és két malma biztosította. — Vitnyéd történetét lásd: SKM 611.; HORVÁTH 2004. 253, 358, 373.! 293 Bodonhely 1528-tól volt az uradalom része, állandó vámhelyként működött. — HORVÁTH 2004. 372. — A Kónyi-tó Győr vármegye területén fekszik, a Tóközben. 296 A település története: SKM 471.; HORVÁTH 2004. 253. 29 A rábaközi Rábakeresztúr településről van szó. 298 Kistata: valójában szűk határú kisnemesi község. 299 Széplak: jogi státusát tekintve Bél téved, nem volt mezőváros. 300 Településtörténete: SKM 536. 301 Szany mezőváros településtörténete: SKM 601. — Itt Rábaszentandrásról van szó. Lásd bővebben: SKM 584-585.! 302 Rábacsanakot a XVI. században kétszer is: 1543-ban és 1594-ben elpusztította a török. Valószínűleg az itt is leírt kedvező természeti adottságának, azaz jó termőföld-