Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

246 Vö. BÉL: Sopron vm. I. (Természetföldrajzi rész, IV. paragrafus) 33, 107. 247 Lajtaszentgyörgy a Lajta-hegység lábánál található. —JUHÁSZ 1999. 207. 248 A település történetéről lásd: KUBITSCHEK 1926. 254-261.! 249 Mindkét település síkságon helyezkedik el, kb. 135 méterrel a tengerszint fölött (közöttük domb nincsen). 250 A Mária-templomról lásd: KUBITSCHEK 1926. 282-286.! — Schützen am Gebirge néven megerősített St. Magdalena templomot ír: PRICKLER 1972. 142—143. 251 A forrás első irodalmi említése a XVIII. századi második feléből való. Alkáli sókban gazdag: lithium-tartalmú sós gyógyvizek közé sorolják. — GERABEK 1952. 25.; REISZ 2002. 314. Előzőleg a XVI. század végén pusztult el teljesen, Esterházy Pál nádor 1694-ben telepítette újjá. A település magas lélekszámát az ekkor nyert adómentességnek köszönhette. — SKM 572. A település történetéről lásd továbbá: CSÁNKI 1897. 590.; KUBITSCHEK 1926. 261-165.! Birtoklástörténetére: PRICKLER 1972. 136-137. 233 A Vulka-parti Szentmargitbánya Oszloptól délnyugatra, kb. 2,5 km-re található. A kőbánya leírását lásd: BÉL: Sopron vm. I. 43, 116-117.! 254 Bél Mátyás leírása nem helytálló, pl. Darufalva nyugatabbra esik Záránytól; a Bél által osztrák hegyeknek nevezett Rozália-hegység legkeletebbre eső magaslatától Zárány (légvonalban) kb. 18—20 km távolságra van. — Zárány történetéről lásd: KUBITSCHEK 1926. 317-318.! 255 Vimpác etimológiája: a 'Wintposs' dűlőnév szótövéből származik, a magyar változat a német (Wimpassing) fordítása. — Kiss 1988. 2. 766. 256 A Vimpác fölött emelkedő dombon lévő kolostor nem középkori eredetű, a ferencesek építették a rendházat 1590-ben, akiknek a helyére 1628-ban költöztek a minoriták. A kolostor 1683-ban elpusztult, 1696-ban építették újjá, s 1787-es bezárásáig folyamatosan működött. —JUHÁSZ 1999. 226. A település történetéről lásd: KUBITSCHEK 1926. 306-313.! 2:1 1644-ban épült a szerviták kápolnája, a kolostor 1649-ben, az 1431-ben épített Jánoskápolna helyén. Nádasdy Ferenc a Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplomot 1651-ban alapította a szervita kápolna helyén, 1659-ben épült űjjá barokk stílusban. — MOHL 1909.; KUBITSCHEK 1926. 229-246.; JUHÁSZ 1999. 148-149. 258 A település történetéről lásd: KUBITSCHEK 1926. 296-301.! 239 A helytelen etimológiáról (valójában Petőfalva/Petersdorf és Koldusfalva/ Bettlsdorf) lásd: Kiss 1988. 2. 342.! 260 A kékfrankos csak a XIX. században vált a vidék jellegzetes, uralkodó szőlőfajtájává, Bél e helyen csak összehasonlítást tesz. — Lásd: Kiss 1831.; PETTENKOFFER 1980.; KUCSÁN 1999. és Kiss 2001. 286-287, 297-299.! 261 A fürdő gyógyhatású, alkáli sókban gazdag. — Lásd: KUBITSCHEK 1926. 200-211.; GERABEK 1952. 25.! 262 A Szűz Mária-képre lásd a Különleges Rész I. Tagja II. szakaszának (Kismarton) VI. paragrafusát, ill. a II. Tag I. fejezetének (Kismarton vára) III. paragrafusát! 263 A posta (ma Odenburgerstr. 8. sz.) a Bécs és Sopron közti lovasposta állomása volt. — JUHÁSZ 1999. 109.