Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
TÁRGYI JEGYZETEK
telemben használja. Bél Mátyás az ajánlás részleteit közli. — A fordító jegyzete. — Sylvester ajánlását Nádasdy Tamás kívánságára készítette el. Az ajánlás elkészítésének körülményeiről és keletkezésének okairól lásd: VARJAS 1982. 120.! 232 Nádasdy Tamás mecénási tevékenységéről összefoglalóan lásd: VARJAS 1982. 91. skk.! 2,3 A budaszentlőrinci pálos főkolostor az egyik legfontosabb könyvtár és könyvmásoló műhely volt Magyarországon 1526-ig, amíg a törökök fel nem dúlták és a könyvtár meg nem semmisült. Itt tevékenykedett a XV. század második felében az egyetemi végzettségű szerzetes, Báthori László is, aki állítólag a teljes B/M^-fordításon kívül több művet is magyarra fordított („az egész Bibliát és sok szentnek az életét írta meg magyarul"). — MADAS - MONOK 2003. 62. 234 AKáldi-féleBiblia-fordításaz Ú/szövetségfordítása.: Szent Biblia. AzBgeszKeresztyénségben bévöttDeák bötüböl Magyarra fordította... KÁLD1 György. Bécs, 1626. — RMfCIII/2. 551. sz. Reprint kiadás: Újszövetségi szentírás... (2001). (A lcgűjabb monografikus elemzés: GÁBOR 2001.) 235 Fertőszentmiklósról van szó. 236 A Szent Miklós-templom első említése 1274-ből való. A XVI. század végétől 1660ig a protestánsoké volt. Az 1713-ban újjáépített templom 1722-ben leégett, Bél az 1725-ben ismét újjáépített (ma is látható) alakban látta. — SKM 519-520. 23 ' A paragrafusban folytatódik a mezővárosok leírása. — A fordító jegyzete. 238 Csorna első említése mezővárosként (oppidum Chorna) egy 1456-ban keletkezett oklevélben történik. — CSÁNKI 1897. 591. — Csorna középkori történetét felvázolta: ÉLŐ 1943. 239 Lásd a 192. jegyzetet! 240 Nagymarton mint mezőváros első okleveles említése 1434-ből való. — CSÁNKI 1897. 594. A település történetének összefoglalója: HODIK 1975. 14. skk. 241 Bél Mátyás az itt felsoroltakon kívül leírásában Sopron vármegye mezővárosai között említi a valójában Mosón vármegyéhez tartozó Márcfalvát, Gálost és Nezsidert. Márcfalva nem volt mezőváros, utóbbi két település mezővárosi rangjának státusa bizonytalan, történetük e vonatkozásban feltáratlan. (Ugyanakkor Bél több más ez időszakbeli mezővárosról nem tesz említést). Gálos a XV. századtól részben a borsmonostoi apátság tulajdona volt, részben pedig köznemesi birtokosai voltak. 1683ban, a törökök Bécs ellen vezetett hadjáratának idején a település megsemmisült. — CSÁNKI 1897. 60%.; ALtB: Neusiedlam See é. n. 197-206, 276-297. Nezsiderről lásd: BÉL: Sopron vm, I. 185. (37. jegyzet)! 242 Részletesen lásd: Zsoldos 2002.! 241 A továbbiakban nem részletezve, az Esterházy birtokok birtoklástörténetére, településállományára térképekkel lásd: TOBLER 2005.! 244 A fertőfehéregyházai Szent Márton-templom barokk épülete 1680-ban épült. Magasan a falu felett helyezkedik el a Lajta-hegység oldalában. A település az Esterházy-család tulajdonába a XVII. században került, a kismartoni uradalom részeként. — KUBITSCHEK 1926. 196-200. 243 Fertőfehéregyháza/Donnerskirchen etimológiája: Kiss 1988. 1. 469-470. — Az egyház történetéről: RITTSTEUER 1999.
