Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

156 Esterházy Miklóst 1625. július 19-én választotta az országgyűlés nádorrá, zólyomi főispán, mint említettük, 1618-tól volt, soproni 1626. január l-jétől, beregi 1617-től. A királyi helytartóságot és a nádorságot együttesen 1625. október 25-től töltötte be. Királyi főudvarmester 1618. július 2-től volt. Az Aranygyapjas Rend lovagi méltóságát 1628. július 20-tól élvezte. ln7 Az oklevél itt valószínűleg II. Ferdinánd 1626. augusztus 10-én kelt, Bél Mátyás által a X. paragrafusban közölt oklevelét idézi, jóllehet több helyen rövidíti a vonatkozó részletet. — A fordító jegyzete. 158 Az szövetséges hadak ostroma Kanizsa megvételéért 1664. április 28 - június 2 között zajlott. — Kanizsa ostromáról Esterházy Pál a Mars Hungariciishan is beszámol: ESTERHÁZY 1989. 150-159.; PERJÉS 1989. 75-85. 159 Az említett erősségek elfoglalása Zrínyi Miklós téli hadjárata során, 1664. január 24-26-án történt. — ESTERHÁZY 1989. 136-149., 223-239.; PERJÉS 1989. 57-74. Turbó:. (Türbek): erősség Szigetvár mellett. 160 Vagyis 1681. április 28-ra. 161 Azaz március 26-án. — A fordító jegyzete. 162 Lásd BÉL: Sopron vm. I. 52-63, 127-138.! 163 A vár a Ruszti-hegyek egyik 310 méteres magaslatán helyezkedik el. Az épületegyüttes magját alkotó lakótorony a XIII. században, a várkastélv a XV. század első felében épült. A hozzá csatlakozó udvart négy bástyafal veszi körül, a külső várfalat pedig sokszögletű és kerek bástyákkal erősítették meg. — CSÁNKI 1897. 587—588.; PRICKLER 1972. 86. 164 A Bél Mátyás által az a.) jegyzetben hivatkozott 30. törvénycikk nem az 1554, hanem az 1553. évi rendeletben található. — CJH 1526-1608. 356-357. — A fordító jegyzete. 165 Részletesen lásd: PÉTER 1985. 34-36, 39.! — A Bél Mátyás korabeli állapotokról lásd: ERNST 1999.! 166 A várba a XVII. század második felében hat kapun keresztül lehetett bejutni; 1707ben, a lőportorony felrobbanása következtében leégett néhány lakóépület, s 1772ben a teljes vár leégett. Ez évi részleges helyreállításig, tehát Bél korában is, egyetlen kapun keresztül lehetett bejutni. — PRICKLER 1972. 86.; összefoglalóan lásd: MAROSI 1990. 134-137. 167 A kamalduli szerzetes rend lánzséri tartózkodásának történetéről lásd: MEYER 1999.; MKL 6. 102-107.; MKL 7. 650.! ,6S Lakompak a Ruszti-hegyekkel szemközti Kabold-Fülesi dombság egyik völgyében található. A vadaskert a kastélypark része. — A Bél Mátyás korabeli állapotokról lásd: ERNST 1999.! 169 A várkastély négyszög alakú alapjai 1548—1522 között épültek. Építéstörténetéről és birtokosairól lásd: PRICKLER 1972. 84-85.; PÉTER 1985. 34.; MAROSI 1990. 133.! — A török támadásokról: MAROSI 1990. 133. 10 A Fraknó történetéről szóló rész XI. paragrafusában, az előzőekben. A lakompaki csatáról részletesen lásd: FRIED 1966.! 171 A törvénycikk fordítása ZÁVODSZKY 1904. 166. alapján készült. — A fordító jegyzete.