Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
TÁRGYI JEGYZETEK
A lakompaki zsidókra lásd: PRICKLER 1993. 74.! — A vármegye településeinek horvát betelepüléséről: GEOSITS 1986. 3-31. A Bél korában látható várromok az 1222-1229 között épült vár maradványai. Az újabb várat gróf ipolykéri Kéry János 1656-ban építtette. Az utóbbi építéstörténetéről, birtokosairól szóló irodalom: CSÁNKI 1897. 586-587.; PRICKLER 1972. 76-80.; BARTAL 1983.; BOLLDORF-REITSTÁTTER - FENZL 1985. 22-25.; MAROSI 1990. 122124. — Megjegyzendő: Bél Mátyás nem említi a jelentős zsidó közösséget. Vö.: PRICKLER 1993. 73-74. 1670. április 16-án Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kaboldon szállt meg. Az erről szóló jelentést Kéry Ferenc írta. Franz WAGNER: História LeopoldtMagni. Tom. I— IL Augsburg, 1719. — A műről mint Bél forrásmunkájáról bővebben szólt: DÉRI 1986. 12. skk. Középkori alapokon az első négyszög alapú lovagvárat a Kanizsaiak építették, első említése 1492-ből való. A XVI. században reneszánsz stílusú lakókastély. A vízi vár (Wasserburg) az 1605, 1620-as években is a térségben fontos katonai szereppel rendelkezett. — PRICKLER 1972. 26—28. — Bél korában és napjainkban is látható egyemeletes, sarkain négy, bástyaszerűen kiugró toronnyal ellátott várkastélyt (Nádasdy Tamás 1560. évi felújítása után) Nádasdy Pál építtette át 1625-ben. Az Esterházyak tulajdonába 1676-ban került. — LÁSZLÓ 1938.; PRICKLER 1972. 26-28.; MAROSI 1990. 84-85. A deutschkreuzi (németkeresztúri) zsidókra: PRICKLER 1993. 77-78, 86-88. A d.) jegyzetben Hobergius műve: Wolfgang Helmhard von HOCHBERG: Georgica Curiosa aucta. 1—3. kötet. Nürnberg, 1701, 1716. (Ismertette és értékelte: EVANS 1986. 139, 353.; SCHILLING 1994. 5. kötet. 404-414. A szerzőről összefoglalóan szólt: BRUNNER 1949.) — A kép, melyre a szöveg utal, nem található meg a kéziratban. A kéziratban, mint az a latin szövegből látható, az antik eredetű „Arabo" név szerepel, amely tudvalevőleg a Rábára vonatkozott (lásd: BÉL: Sopron vm. I. 109.). Istvánffy Miklós művének Bél által idézett kiadása: Nicolaus ISTVÁNFFY: Historiarium de rebus Ungaricts libri XXXIV. Köln, 1722. — Cat. Széchényi. 554-555.; RMKIII/2. 1350—1352. — Az itt idézettek (IX. könyv, 375.) magyar nyelvű fordításban olvashatók: ISTVÁNFFY - VIDOVICH I. 311.; ISTVÁNFFY - TÁI.LYAI 1/2. 234. Somogy megye története: utalás a Notitia Somogy vármegyét ismertető, a Sopron vármegyei rész megírásakor már elkészült, de nyomtatásban még meg nem jelent részére. — A fordító jegyzete. — Ennek csak 1772-es másolata maradt fenn Descriptio Comitatus Simighiensis címmel. Lelőhelye: EFK, Batthyány-gyűjtemény, Hist. I. ddd. Katalogizálta: SZELESTEI 1984. 230. sz. 229. Valamint két, Béllel egykorú, ismeretlen kéz által írt, Bél megjegyzéseivel ellátott töredék és tollrajzolatú térkép maradt fenn a kéziratból: OSzK Kézirattár, Fol. Lat. 276. fol. 120, 121-131. és fol. 132-141. Katalogizálta: SZELESTEI 1984. 630a. sz. 184. Az eredetileg magánbirtokon épült középkori várkastély (nevének első említése: castellus de Kapu, 1291-ben) a XI—XIII. században a soproni várispánság része, ezt követően 1387-ig királyi vár, majd Kanizsai-birtok volt, 1534-től Nádasdybirtok. Nádasdy Ferenc fővesztése után kamarai birtok, 1681-től az Esterházyaké.
