Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

dai mása. E leírást Bél Mátyás OLÁH Miklós Atbila című műve alapján készítette. — Vö.: OLÁH: Atbila. 55. és Kulcsár Péter kapcsolódó 1, 4. jegyzetével, 119. 111 Fraknó várának Forchtenstein elnevezése, melynek jelentése: 'figyelmet keltő erősség', egy 1343-ban keletkezett oklevélben fordul elő először. így Bél szófejtése tehát helyes, datálása téves. — Kiss 1988. I. 479-480. 112 Iongelinus munkája: Casparus JONGELINUS: Catalogus Palatinorum. In RÉVAI Péter: De Monarchia et Sacra Corona Regni Hungáriáé centuriae septem. Francofurti, 1659. (RMK III/l. 2058. sz.) 113 Fraknó XI—XIII. századi története hiteles források hiányában feltáratlan. Az első névemlítés: az 1234-ből származó Fraknói Bertold fia Fraknó, aki a soproni várföldek egyik adományozottja volt. — MOLLAY 1956. 45, 107. — A vár első említése 1346-ban castrum Faruhno elnevezéssel történik. A település egy korábbi, 1289-ben keletkezett oklevél szerint valószínűleg a Nagymartom grófok tulajdonában volt, a XIV. század második felében kezdték meg a vár építését. — A vár Giletusoknak tulajdonított birtoklása téves. (Giletus Miklós valóban nem volt nádorispán.) — A fraknói uradalom közép- és kora újkori történetét genealógiai táblákkal, részletes birtoklástörténettel az Esterházy-család birtoklásáig összefoglalja: ALtB: Mattersburg 1981. 148-267.; PRICKLER 1998a. XI-XLII. A vár és az uradalom okleveles említései, XIV—XV. századi történetének összefoglalása: CSÁNKI 1897. 585—586. A vár építéstörténetének összefoglalása továbbá: MAROSI 1990. 95.; JUHÁSZ 1999. 98-99. 114 Az itt említett 1192-ben kelt oklevél lelőhelye tudomásunk szerint ismeretlen, hitelessége a teljes szöveg hiányában kérdéses, nem ellenőrizhető, hiszen a felsorolt településállomány már a középkor derekán sem tartozott az uradalomhoz. — Vö.: KÁLLAY 1978. 9, 14-17, 19-21, 26, 34, 39, 48, 61, 64-65.; MTH Sopron. 20, 2636, 40-54, 60-66, 80, 84, 98-100, 104-106.; MTH Mosón. 15, 20, 24, 26, 30, 62.; SoóS 1991. 141. skk.; KATONA 1997. 527-567. — A közolt települések beazonosítása, XII—XVIII. századig történő uradalomba tagolása önálló munkát kíván (külön tárgyalva pl. Au, Marz és egyéb települések jogállását), amelyek közül több már Bél Mátyás kora előtt is Ausztriához tartozott. Az uradalom XIV-XVI. századi területi változásaira: ALtB: Mattersburg 1981. 177-265. (Külön térképek: késő-középkor, 214, 1500. évből: 234, 1589. évből: 260.) — A fraknói uradalomhoz 1500/1510, 1526 során a névadó helyen kívül tartozó településekről: PRICKLER 1998a. LXVII-LXXIV. 115 A fraknói uradalom történetére lásd a 113. jegyzetet! 116 A fraknói uradalom további históriája, XV. századi elzálogosításának története a kismartoniéhoz kapcsolódik: ALtB: Mattersburg 1981. 218—232. és lásd a 4—5. jegyzetet! 117 A jegyzetben olvasható hivatkozott oldalszám alapján bizonyos, hogy Bél Mátyás az 1581-ben megjelent, Zsámboky János által gondozott és kiegészített frankfurti, vagy a vele szinte teljesen megegyező, 1606-os hanaui Bonfini-kiadást használta: Antonii BONFINII rerum Ungaricarum decades quatuor cum dimidia... omnia nunc denuo recognita, emendata et auctaper loan. Sambucum... Francofurti, 1581. és Anion// BOXLIMI